a Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Dunakanyar, a Börzsöny, valamint a Gerecse legszebb, általunk bejárt tájai...

2013. február 6., szerda

A Holdvilág-árok bejárása a Nagy-Csikóvártól Kiskovácsiig


A Holdvilág-árok a Visegrádi-hegységben található, Csobánkától északra, Pomáztól észak-nyugatra, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén. Megközelíteni Pomáz felől, Kiskovácsitól lehet, illetve a másik végétől, az 556 m magas Nagy-Csikóvár irányából. Kedvelt kirándulóhely, mi is már több alkalommal voltunk itt, s mind a két vége felől végigjártuk. Most a képeken a Nagy-Csikóvár felől "érkezünk" és a Kiskovácsi felé fogjuk "elhagyni" az árkot.

A felvételek 2006. illetve 2007. és 2011. április hónapjaiban készültek.


Aki többet szeretne megtudni a Holdvilág-árokról, az kattintson a Wikipédiára, ahol nagyon sok egyéb érdekesség olvasható róla, és ahol az alább leírtakat - melyet kicsit lerövidítettem - én is találtam:

"Ősi temetkezési, kultikus helynek is tartják, egyes feltevések szerint ezen a területen állt egykor Atilla városa, Sicambria. Egy másik feltételezés szerint Árpád fejedelmet itt temették el. Anonymus krónikájában található az első írásos utalás arra vonatkozólag, hogy Árpád temetkezési helye merre található. Ezek az elméletek mindmáig nem nyertek tudományos igazolást, de bizonyításukra már több kísérletet tettek, a területen régészeti feltárásokat folytattak. A  kutatások sorát Sashegyi Sándor kezdte, 1939-ben nagy erőfeszítésekkel feltárt egy hatalmas faragott sziklafalat. A leletek között egy kehelytartó sírszobor töredéke, szarvas- és lócsontok, egy 65 év körüli asszony csontváza és egy kristály méregpohár voltak a legfontosabbak, ám ezek a II. világháború alatt eltűntek...

1960-ban újabb ásatások indultak, melyek során több újabb középkori leletet és három rovásírásos követ találtak, igazolva azt a feltevést, hogy a Holdvilág-árok helyén valaha középkori település állott. A sziklafalon, ahol Sashegyi Árpád fejedelem sírját kereste, találtak egy sziklába vájt, lépcsős lejáratú folyosót is. Ennek a végében egy terem van, amely valóban sírhelyhez hasonlíthat.
Legutóbb Szörényi Levente zeneszerző folytatott itt kutatásokat, amelyek egy hét után eredményeztek egyértelműen emberi kéz munkájára utaló csontokat, ólom-, vas-, és szeneskő-maradványokat.

Scherf Emil szerint a Holdvilág-árok és környékének mintegy 150-200 méter vastag piroklasztikus rétegei harmadkori üledékekre települtek. A legalsó réteg gránátos biotit-andezit. Ezen pedig többnyire hipersztén amfiból-andezittufa, illetve agglomerátum padok vannak. A tufarétegekben 20-40 centiméter vastag, helyenként kiékelődő mészkőbreccsás gránátos betelepülések fordulnak elő."


A Gyopár-forrás a Kis-Csikóvárra vezető út mentén

Zöldgyík, szintén a Csikóvárra vezető úton láttuk meg. Védett állat, hossza elérheti a 35 cm-t is.


Egy másik, kisebb gyík

Fehér ibolya....

....és kék ibolyák

Sziklák a Csikóváron





A Nagy-Csikóvár déli lejtőjén kis tavacskák, úgynevezett „Tólakok” találhatóak

Közeledünk a Holdvilág-árok felső bejáratához

Az előző képen látható nagy kőtömb, kicsit közelebbről


Nemsokára elérjük az árokban lévő nagy sziklákat

A Nagy-szikla az árokban....

....és kicsit távolabbról



A szikla felső része

Panoráma kép a szikláról, alul a lépcsők látszanak

A lépcsős rész közelebbről...





A lejárati üreg

A szikláktól az árok mélyebben fekvő részéhez vezető falépcsősor

Az árokba le-, illetve onnan feljutni a vaslétrán, az úgynevezett Meteor-létrán is lehet

A létra fentről nézve

A létrától jobbra eső rész, szintén fentről nézve

Közelebbi kép a sziklákról

A létra teteje.....

....ahol éppen jönnek felfelé

Ahova a létra vezet: csapadékos időben nagyobb a mögötte lévő vízesés

És egy még kisebb "vízesés", a létra alatt




Egy sámán dob lent, a létra mellett

Pihenő....

Valaki éppen mászik felfelé

Én is úgy csinálok, mintha fel akarnék menni rajta...

... de inkább a gyalogos utat választom

Az Y-ágú-barlang, az árok alján - kívülről nézve....

...és belülről nézve


A barlang belseje


... és benne egy újkori barlangrajz

Sziklafal az árokból nézve




Tovább az árokban, Kiskovácsi felé - sziklák erre is akadnak bőven

Sziklatömbök az árok mentén

Az árok Kiskovácsi felé már szurdokszerűvé változik

A szurdokban csordogáló patak


A tavasz virágai....





A Domini-forrás a szurdokban










Több helyen hidak segítik a közlekedést

A Holdvilág-árok térképe -  a Kiskovácsi felőli bejáratnál található táblán

A térképtől jobbra olvasható az árok története.
 Rákattintva még jobban olvasható.



6 megjegyzés:

  1. Szép és érdekes helyen jártatok, de néhol annyira félelmetes számomra. Annyira meredek sziklás,igaz ilyen helyekre természetjárók járnak nem mozgáskorlátozottak!:-)

    VálaszTörlés
  2. Köszi Éva! Valóban meredek sziklafalak veszik körül az árkot, ettől olyan vadregényes, de azokat szerencsére nem kell megmászni :) Sőt, én még a létrát sem másztam meg, nekem az túl magas :)

    VálaszTörlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  4. Gratulálok a bloghoz! Élvezet olvasni. Nagyon jók a leírások és csodaszépek a felvételei. Nagyon tetszett a Pomázi séták - írás is, és a Holdvilág-árokról szóló is. Mi is készülünk a Holdvilág-árokhoz. Érdekes, titokzatos vidék a Pilis. A Rám-szakadékot már régebben végig jártuk, fantasztikus élmény volt. Pomáz honlapján bogarásztam és végignéztem a látnivalóiról szóló részt és csak azt mondhatom az Önét sokkal jobbnak találom, sokkal szebb fotókkal. Várom a további irásait. Üdv.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Margó, köszönöm szépen. Nagyon jó volt olvasni kedves sorait!
      Már nagyon sok helyen jártunk a Pilisben, és még rengeteg régebbi kép vár feltöltésre. Szinte mindenhol voltunk, a főbb helyekből talán csak a Rám-szakadék van vissza. Még jó 30 évvel ezelőtt jártam végig Édesapámmal, de mióta digitális gépünk van sajnos nem voltunk még ott. Pedig nagyon szeretnék...
      További jó kirándulásokat!

      Törlés