A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (közismertebb nevén szentendrei Skanzen) Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma, mely 1974. óta látogatható. 63 hektáros területén a magyar nyelvterület népi építészete, lakáskultúrája, gazdálkodása és életmódja elevenedik meg a látogatók
előtt. A múzeumban 8 tájegység helyezkedik el, a következő Erdély lesz, mely építése folyamatban van, átadása 2022-re tervezett.
A múzeum állandó kiállítása eredeti és áttelepített, illetve hiteles másolatban megépített épületek - lakóházak, gazdasági melléképületek, malmok, templomok - segítségével mutatja be a régmúlt vidéki örökségét tájegységekre tagolva. Az állandó szabadtéri kiállítás a XVIII. század
közepétől a XX. század közepéig tartó időszakot öleli át.
A tájegységek, építési sorrendben: Felső-Tiszavidék, Alföldi mezőváros, Kisalföld, Nyugat-Dunántúl, Bakony és Balaton-felvidék, Dél-Dunántúl, Felföldi mezőváros, Észak-magyarországi falu.
Ebben az ötödik sorozatban a Bakony, és a Balaton-felvidék házai tekinthetők meg, s a többi is olyan sorrendben látható, ahogy haladtunk.
A tájegység leírása:
A Bakony és a Balaton-felvidék Magyarország legkiterjedtebb kőépítkezési területe.
A természeti viszonyok a Balaton-felvidéken a szőlő- és bortermelésnek kedveztek elsősorban, a Bakonyban pedig az erdők legeltetéssel, fakitermeléssel való hasznosítása és számos iparág háziipar űzése biztosította a lakosság megélhetését.
A történeti Zala és Veszprém megyéhez tartozó terület megfogyatkozott népessége a török korszak után magyar, német, szlovák telepesekkel gyarapodott, innen a táj etnikai, vallási sokszínűsége.
A vidék társadalmában a középkortól jelentős szerepet játszott a sokszor paraszti módon élő kisnemesség. A XVIII. századtól kizárólagossá váló kőépítkezés jellegzetességeit bemutató múzeumi épületegyüttes a faluközpontba vezető utcasort jeleníti meg, a domboldal tetején a katolikus templommal.
A négy porta a Bakony, Balaton-felvidék népének társadalmi tagozódását, jellemző gazdálkodásmódját reprezentálja a XIX. századtól az 1940-es évekig terjedő időszakban. A faluközponttól távolabb szőlőhegy, katolikus temető, kálvária, vásártér, erdei építmények csatlakoznak a tájegységhez.
A felvételek 2011. október végén készültek.
 |
| A tájegység épületei: 1. vízimalom, Nyírád; 2 lakóház, Kádárta; 3. lakóház, Mindszentkálla; 4. lakóház, Szentgál, 5. templom, Óbudavár; 6. lakóház, Nyírád; 7. közkút, mosó, Köveskál, 8. tűzoltószertár, Köveskál, 9. kálvária, Gyulafirátót, 10. katolikus temető, 11. cédulaház, Kapocs, 12. olajütő, Szentjakabfa, 13. présház, Balatoncsicsó; 14. présházpince, Pécsely; 15. présházpince, Pécsely. |
 |
| A tájegység Braille-írásos makettje |
 |
A nyirádi vízimalom leírása
|
 |
| A nyirádi vízimalom... |
 |
A malomkerék
|
 |
A malom belseje...
|
 |
Malomkövek az épület mellett
|
 |
A kádártai porta leírása
|
 |
A kádártai lakóház...
|
 |
A kádártai ház szobája....
|
 |
...és konyhája....
|
 |
A disznóól
|
 |
A mindszentkállai porta leírása
|
 |
A mindszentkállai lakóház....
|
 |
A méhes
|
 |
A konyha....
|
 |
A szoba....
|
 |
Az óbudavári katolikus templom leírása
|
 |
| Az óbudavári katolikus templom |
 |
Kőkereszt a templom mellett
|
 |
A szentgáli porta leírása
|
 |
A szentgáli porta, háttérben az óbudavári templom
|
 |
A szentgáli lakóház gangja
|
 |
A szentgáli ház szobája...
|
 |
A konyha....
|
 |
A szabad füstös kémény
|
 |
| Kamra... |
 |
A nyirádi porta leírása
|
 |
A nyirádi lakóház....
|
 |
A ház szobája
|
 |
A konyha
|
 |
| Kamra |
 |
A pajta
|
 |
A köveskáli közkút és mosó leírása
|
 |
A közkút...
|
 |
...és a mosó...
|
 |
A köveskáli tűzoltó szertár leírása
|
 |
A köveskáli tűzoltó szertár épület...
|
 |
...és a belseje...
|
 |
Búcsú a Balaton-felvidéktől....
|
A Skanzenhez kapcsolódó összes bejegyzés:
Most,hogy nem mehetünk sehova bizony nagyon jó volt nézegetni ezeket a képeket.
VálaszTörlésKöszönöm Margó! Igen, valahogy így van. Rossz az idő is, most nem kirándulunk, ezért van időm a lemaradások pótlására. Már évek óta szerettem volna feltölteni a Skanzent, most végre sikerül 😁.
VálaszTörlés