a Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Dunakanyar, a Börzsöny, valamint a Gerecse legszebb, általunk bejárt tájai...

2021. február 18., csütörtök

A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Felső-Tiszavidék

 
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (közismertebb nevén szentendrei Skanzen) Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma, mely 1974. óta látogatható. 63 hektáros területén a magyar nyelvterület népi építészete, lakáskultúrája, gazdálkodása és életmódja elevenedik meg a látogatók előtt. A múzeumban 8 tájegység helyezkedik el, a következő Erdély lesz, mely építése folyamatban van, átadása 2022-re tervezett.
A múzeum állandó kiállítása eredeti és áttelepített, illetve hiteles másolatban megépített épületek - lakóházak, gazdasági melléképületek, malmok, templomok - segítségével mutatja be a régmúlt vidéki örökségét tájegységekre tagolva. Az állandó szabadtéri kiállítás a XVIII. század közepétől a XX. század közepéig tartó időszakot öleli át.

A tájegységek, építési sorrendben: Felső-Tiszavidék, Alföldi mezőváros, Kisalföld, Nyugat-Dunántúl, Bakony és Balaton-felvidék, Dél-Dunántúl, Felföldi mezőváros, Észak-magyarországi falu.

Ebben a nyolcadik, egyben utolsó sorozatban a Felső-Tiszavidék tekinthetők meg.

A tájegység leírása:

A Tisza és Szamos folyók által közrefogott kistáj átmenet a Nagy Magyar Alföld és Erdély között. A XVI-XVII. században a Magyarország török megszállása miatt kialakult önálló államhoz, az Erdélyi Fejedelemhez tartozott. A folyó- és patakpartokon, mocsárszéleken meghúzódó falvakban nagyszámban kisnemesek éltek, akik életvitelükkel, a magyar protestantizmusban gyökerező kultúrájukkal meghatározták a települések arculatát. A gyakran vízjárta, erdőkben bővelkedő határ még a XIX. század végén is inkább a jószágtartásra, mint a földművelésre volt alkalmas. A környezet a vidék elzártságához is hozzájárult: az építkezésben, lakásberendezésben máshol már régen elfeledett jelenségek őrződtek meg. Ezt tükrözik a múzeumban látható épületek. A több évszázadot megért templom és harangláb, a hatalmas csűrök és a lakóházak többsége fából épült. A szalmával fedett házakban gyakran csak a kandallóban égő tűz szolgálta a meleget és a világosságot. Az egykori életet idézik a gazdasági építmények és a házak sorával szemben álló szárazmalom.


A felvételek 2011. október végén készültek.


A tájegység épületei: 1. udvar; Kispalád, 2. udvar; Botpalád, 3. kisnemesi porta; Uszka, 4. Udvar; Milota, 5. harangtorony; Nemesborzova, 6. református templom; Mánd, 7. szárazmalom; Vámosoroszi.

A tájegység Braille-írásos makettje

A mándi református templom és a nemesborzovai harangtorony leírása

A mándi református templom és a nemesborzovai harangtorony

A harangtorony közelebbről


A templom mennyezete...


A szószék

Az úrasztala

A karzat...



Milotai udvar...


A vámosoroszi szárazmalom

Az uszkai kisnemesi porta leírása

Az uszkai lakóház...

...és szobái...


Kamra

Az uszkai porta...


A botpaládi porta leírása

A botpaládi porta

A botpaládi lakóház...


Szoba...


A konyha....



Kamra...


A botpaládi porta...





A kispaládi porta leírása

A kispaládi ház gémeskúttal...


Szoba....


Végezetül a konyha



A Skanzenhez kapcsolódó összes bejegyzés:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése