a Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Dunakanyar, a Börzsöny, valamint a Gerecse legszebb, általunk bejárt tájai...

2020. december 13., vasárnap

A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Alföldi mezőváros


A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (közismertebb nevén szentendrei Skanzen) Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma, mely 1974. óta látogatható. 63 hektáros területén a magyar nyelvterület népi építészete, lakáskultúrája, gazdálkodása és életmódja elevenedik meg a látogatók előtt. A múzeumban 8 tájegység helyezkedik el, a következő Erdély lesz, mely építése folyamatban van, átadása 2022-re tervezett.
A múzeum állandó kiállítása eredeti és áttelepített, illetve hiteles másolatban megépített épületek - lakóházak, gazdasági melléképületek, malmok, templomok - segítségével mutatja be a régmúlt vidéki örökségét tájegységekre tagolva. Az állandó szabadtéri kiállítás a XVIII. század közepétől a XX. század közepéig tartó időszakot öleli át.

A tájegységek, építési sorrendben: Felső-Tiszavidék, Alföldi mezőváros, Kisalföld, Nyugat-Dunántúl, Bakony és Balaton-felvidék, Dél-Dunántúl, Felföldi mezőváros, Észak-magyarországi falu.

Ebben az első sorozatban az Alföldi mezőváros házai tekinthetők meg, s a többi is olyan sorrendben látható, ahogy haladtunk.

A tájegység leírása:

Az utcasor az alföldi mezővárost bemutató tájegység része. A kiállítás épületei Magyarország központi részéből, a Nagy-Alföld területéről valók. E terület a Duna-Tisza közét és a Tiszántúlt foglalja magába. Vidékünkön a szabad földhasználat a mezővárosi önrendelkezési jog lehetőséget adott a külterjes nagyállattartás, a szántóföldi szemtermelés, a szőlő- és kertkultúrák egyidőben való párhuzamos fejlődésére. A mezőgazdasági árutermelés megteremtette a céhes kézműves- és háziipar virágzását. A sajátos gazdasági és társadalmi fejlődésnek meghatározott települési és építészeti körülményei voltak. A meghatározó mezővárosi településszerkezeti részletekről, fontosabb telekformákról, az azokon megvalósuló lakó- és gazdasági épületekről, néhány tartozéktelepülési objektumról, valamint a túlnyomórészt református lakosság életmódjáról kíván ezen kiállításrész áttekintést adni. Az épületekkel és berendezésekkel az 1750-1930 közötti időszak építészeti fejlődését és az életmód jellemző változásait mutatja be. Az épületcsoport a múzeum legnagyobb állandó kiállítása. Az utcasoron kívül még egy mezővárosi tér, valamint a város peremkerületét jelképező zugos rész alkotja a teljes településképet. A lakó- és gazdasági épületeket műhelyek, szél- és hajó-malom, kocsma, kisnemesi kúria, fogadó, állattartó tanya és szőlős-kerti építmények egészítik ki.


A felvételek 2011. október végén készültek.


A skanzen bejárata

Ilyen, s ehhez hasonló táblák informálják a látogatókat, mindegyik tájegységnél.
A tájegység épületei: 1. Fogadó, Jászárokszállás; 2. Lakóház, Mezőberény; 3. Lakóház, Sükösd; 4. Lakóház, Hajdúbagos; 5. Lakóház és fazekasműhely, Hódmezővásárhely; 6. Kékfestőműhely, Nagykőrös; 7. Tímárműhely, Baja; 8. Pékműhely; 9. Szélmalom, Dusnok; 10. Állattartó tanya, Nagykunság


Fogadó Jászárokszállásról

A sükösdi porta leírása

A sükösdi porta

Szobabelső....


Kamra

A ház az udvarból nézve....




A hajdúbagosi porta leírása

A hajdúbagosi ház...


A konyha....


Szoba

A nagykőrösi kékfestő műhely leírása

A kékfestő műhely

A bajai tímárműhely leírása

A tímárműhely épülete....

...és berendezése

Gyovai Ferenc sütödéje...


A dusnoki szélmalom...


A malom belseje....




A nagykunsági állattartó tanya leírása

Az állattartó tanya....

Mangalicák

Pulykák

Racka juhok....





Baromfi ól - kakas és...

...tyúkok

Kecske

Szürke marhák....






A Skanzenhez kapcsolódó összes bejegyzés:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése