A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (közismertebb nevén szentendrei Skanzen) Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma, mely 1974. óta látogatható. 63 hektáros területén a magyar nyelvterület népi építészete, lakáskultúrája, gazdálkodása és életmódja elevenedik meg a látogatók előtt. A múzeumban 8 tájegység helyezkedik el, a következő Erdély lesz, mely építése folyamatban van, átadása 2022-re tervezett.
A múzeum állandó kiállítása eredeti és áttelepített, illetve hiteles másolatban megépített épületek - lakóházak, gazdasági melléképületek, malmok, templomok - segítségével mutatja be a régmúlt vidéki örökségét tájegységekre tagolva. Az állandó szabadtéri kiállítás a XVIII. század közepétől a XX. század közepéig tartó időszakot öleli át.
A tájegységek, építési sorrendben: Felső-Tiszavidék, Alföldi mezőváros, Kisalföld, Nyugat-Dunántúl, Bakony és Balaton-felvidék, Dél-Dunántúl, Felföldi mezőváros, Észak-magyarországi falu.
Ebben az első sorozatban az Alföldi mezőváros házai tekinthetők meg, s a többi is olyan sorrendben látható, ahogy haladtunk.
A tájegység leírása:
Az utcasor az alföldi mezővárost bemutató tájegység része. A kiállítás épületei Magyarország központi részéből, a Nagy-Alföld területéről valók. E terület a Duna-Tisza közét és a Tiszántúlt foglalja magába. Vidékünkön a szabad földhasználat a mezővárosi önrendelkezési jog lehetőséget adott a külterjes nagyállattartás, a szántóföldi szemtermelés, a szőlő- és kertkultúrák egyidőben való párhuzamos fejlődésére. A mezőgazdasági árutermelés megteremtette a céhes kézműves- és háziipar virágzását. A sajátos gazdasági és társadalmi fejlődésnek meghatározott települési és építészeti körülményei voltak. A meghatározó mezővárosi településszerkezeti részletekről, fontosabb telekformákról, az azokon megvalósuló lakó- és gazdasági épületekről, néhány tartozéktelepülési objektumról, valamint a túlnyomórészt református lakosság életmódjáról kíván ezen kiállításrész áttekintést adni. Az épületekkel és berendezésekkel az 1750-1930 közötti időszak építészeti fejlődését és az életmód jellemző változásait mutatja be. Az épületcsoport a múzeum legnagyobb állandó kiállítása. Az utcasoron kívül még egy mezővárosi tér, valamint a város peremkerületét jelképező zugos rész alkotja a teljes településképet. A lakó- és gazdasági épületeket műhelyek, szél- és hajó-malom, kocsma, kisnemesi kúria, fogadó, állattartó tanya és szőlős-kerti építmények egészítik ki.
A felvételek 2011. október végén készültek.
 |
A skanzen bejárata
|
 |
Ilyen, s ehhez hasonló táblák informálják a látogatókat, mindegyik tájegységnél.
A tájegység épületei: 1. Fogadó, Jászárokszállás; 2. Lakóház, Mezőberény; 3. Lakóház, Sükösd; 4. Lakóház, Hajdúbagos; 5. Lakóház és fazekasműhely, Hódmezővásárhely; 6. Kékfestőműhely, Nagykőrös; 7. Tímárműhely, Baja; 8. Pékműhely; 9. Szélmalom, Dusnok; 10. Állattartó tanya, Nagykunság
|
|
 |
Fogadó Jászárokszállásról
|
 |
A sükösdi porta leírása
|
 |
A sükösdi porta
|
 |
| Szobabelső.... |
 |
| Kamra |
 |
A ház az udvarból nézve....
|
 |
A hajdúbagosi porta leírása
|
 |
A hajdúbagosi ház...
|
 |
A konyha....
|
 |
| Szoba |
 |
A nagykőrösi kékfestő műhely leírása
|
 |
A kékfestő műhely
|
 |
A bajai tímárműhely leírása
|
 |
A tímárműhely épülete....
|
 |
...és berendezése
|
 |
Gyovai Ferenc sütödéje...
|
 |
A dusnoki szélmalom...
|
 |
A malom belseje....
|
 |
A nagykunsági állattartó tanya leírása
|
 |
Az állattartó tanya....
|
 |
Mangalicák
|
 |
| Pulykák |
 |
Racka juhok....
|
 |
Baromfi ól - kakas és...
|
 |
| ...tyúkok |
 |
| Kecske |
 |
Szürke marhák....
|
A Skanzenhez kapcsolódó összes bejegyzés:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése