Még augusztus közepén jártunk itt, szeles de meleg nyári nap volt. Piliscsabán, a kálvária közelében parkoltunk. Először felmentünk itt, a stációk között, majd a Csabai-gombához. Csak a felette lévő kis teraszról csodáltuk meg, nem mentünk le a "gomba" közelébe, mert elég meredek út vezet hozzá, és az előző években már többször jártunk mellette. Innen tovább haladva az Ördögoltár sziklát is felkerestük, majd kezdetben az Országos Kéktúra útvonalán mentünk, majd jelzetlen útra tértünk át dél-nyugati irányba, ami a Nádor-pihenőt érintette és innen tovább Aynard-várához, aminek már csak a neve utal a valamikori várra. Ez kb. 380 m magasan van. Utána még emelkedtünk egy keveset a Zajnát kilátópontig, majd egy meredek úton le és a hegyet megkerülve tértünk vissza ismét érintve a Nádor-pihenőt a Kéktúra útvonalára.
A felvételek 2022. augusztus 13-án készültek.
Alább részletek a Wikipédiáról:
Aynard vára – elpusztult középkori vár a mai Pest megye területén. Feltételezett helye a Budai-hegység egyik legnyugatibb nyúlványán, Tinnye községtől mintegy 2,5 kilométernyi távolságra, a viszonylag alacsony, de igen meredek lejtőkkel határolt Nyerges-hegyen volt, nem messze Piliscsaba, Tinnye és Perbál hármashatárától, közigazgatásilag perbáli területen.
A XII. század végén az eredetileg valószínűleg Ainordi, később Sámboki vagy Zsámbéki nevet is használó család, amely III. Béla király francia származású felesége, Antiochiai Chatillon Anna kíséretével érkezett valamikor 1184 előtt. Feltevések szerint e család egyik tagja, Miklós fia Aynard épített várat a tatárjárást követően, a két településtől kissé távolabb, egy nehezen megközelíthető, 380 méteres magaslaton, bár az sem kizárható, hogy ugyanazon a helyen már korábban is állt valamiféle erősség. A vár nem állhatott sokáig, úgy tűnik, hogy már a XIV. században áldozatul esett a térségben zajló belháborúknak.
 |
Légi felvétel a Wikipédiáról, a vár feltételezett helyéről,
ahol mi is végighaladtunk
|
Az Aynard-vár helye északi, nyugati és déli irányból gyakorlatilag megközelíthetetlen, a szinte járhatatlanul meredek hegyoldal miatt, de kelet, illetve délkelet felől, a Nagykovácsit Perbállal összekötő (sárga jelzésű) turistaút irányából erős kaptatóval fel lehet jutni a hegyre. A Piliscsaba és Tinnye felől érkezők, jó
kondíció és megfelelő túrázó felszerelés megléte esetén feljuthatnak északkelet felől (ahonnan mi is jöttünk), a hegytől északra fekvő nagyobb tisztáson álló vadetető építménytől is. A magaslat földrajzi adottságaiból adódóan páratlan körpanoráma nyújt kárpótlást az ide felkapaszkodóknak a fárasztó feljutásért – a hegyről tiszta időben akár az esztergomi bazilika is látható.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Csodálatosak virág fotóid ! De a lepkések is...És az az ebédelő darázs...Ilyenkor látszik, hogy mennyi minden "apróság" van körülöttünk, ami mellett többnyire elmegyünk. Azért ez egy elég fárasztó túra volt, ahogy a terepet elnézem.....
VálaszTörlésKöszönjük szépen! Valóban fárasztó volt, volt egy pár nehezebb szakasz is, de túléltük 😀. Mostanában már minden kiránduláson elfáradunk, hol csak kellemesen, hol kicsit jobban. Átlagosan 10 km-t szoktunk megtenni, van hogy kevesebbet, de van amikor kicsit többet is.
TörlésAz olajbogyóként feltüntetett növény hivatalos neve keskenylevelű ezüstfa
VálaszTörlésKöszönjük, már javítottam...
TörlésSzeretném megjegyezni, mint piliscsabai lakos, hogy a csabai gomaszikla előtt lévő képek, amik a kálvárát és a stációkat mutatja, az mind Piliscsabához tartozik, Solymár onnan kilóméterekkel odébb van, így ami solymári ipartelepként van feltűntetve, az valójában a piliscsabai ipari rész. Nem kötekedni akarok, de kérem javítsák ki ezeket az információkat, mivel rendkívül pontatlanok.
VálaszTörlésKöszönjük, már javítottuk! Nem tudjuk, miért írtunk írtunk Solymárt, valószínű csak elírás volt.
Törlés