A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (közismertebb nevén szentendrei Skanzen) Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma, mely 1974. óta látogatható. 63 hektáros területén a magyar nyelvterület népi építészete, lakáskultúrája, gazdálkodása és életmódja elevenedik meg a látogatók előtt. A múzeumban 8 tájegység
helyezkedik el, a következő Erdély lesz, mely építése folyamatban van, átadása 2022-re tervezett.
A múzeum állandó kiállítása eredeti és áttelepített, illetve hiteles másolatban megépített épületek - lakóházak, gazdasági melléképületek, malmok, templomok - segítségével mutatja be a régmúlt vidéki örökségét tájegységekre tagolva. Az állandó szabadtéri kiállítás a XVIII. század közepétől a XX. század közepéig tartó időszakot öleli át.
A tájegységek, építési sorrendben: Felső-Tiszavidék, Alföldi mezőváros, Kisalföld, Nyugat-Dunántúl, Bakony és Balaton-felvidék, Dél-Dunántúl, Felföldi mezőváros, Észak-magyarországi falu.
Ebben a harmadik sorozatban a Dél-Dunántúl házai tekinthetők meg, s a többi is olyan sorrendben látható, ahogy haladtunk.
A tájegység leírása:
A nyolc telekből, szőlőbeli tanyából, temetőből és pajtáskertből álló nagy tájegységet Baranya- Somogy- Tolna - és Zala megyéből származó, XIX. századi épületek alkotják. A rangos vályog- és vertfalú házak a főutcán helyezkednek el, a faluvégi dombok alján egy halmazos zug szabálytalan telkein zsúpos talpasházak állnak. Az utcasor a Dél-Dunántúl keleti felének szilárd falú építkezését, a zug a délnyugati övezet faépítkező hagyományait képviseli. Mindegyik ház egy-egy jellegzetes kistáj - köztük a Sárköz, Ormánság, Zselic - kultúráját örökíti meg. Az épületek berendezése az egykori paraszti tulajdonosok életkörülményeit, tárgyi világát eleveníti fel, családra szabottan és konkrét időmeghatározással helyszínen gyűjtött, festett és ácsolt-faragott bútorokkal, munkaeszközökkel. A növénytelepítést az egyes házak eredeti környezete alapján, a berendezések idejével azonos, helyi fajtákkal terveztük. Az Árpád-kortól honos magyar lakosság mellett bemutatjuk a német és a bukovinai székely telepesek lakáskultúráját, valamint a parasztság társadalmi és vallási különbségeit is.
A felvételek 2011. október végén készültek.
 |
A Dél-Dunántúl tájegység ismertető táblája: 1. Faddi telek, 2. Hidasi telek, 3.Zádori telek, 4. Csökölyi telek, 5. Szennai telek, 6. Bodolyabéri harangláb, 7. Muraszemenyei telek, 8. Őcsényi szőlőhegyi tanya, 9. temető, 10. pajtáskert, 11. Őcsényi telek, 12. Drávacsehi telek.
|
 |
A tájegység Braille-írásos makettje
|
 |
A faddi ház leírása
|
 |
A faddi ház
|
 |
A szoba....
|
 |
A konyha...
|
 |
| Kamra |
 |
| Istálló |
 |
A hidasi ház leírása
|
 |
A hidasi ház és portája...
|
 |
| Szobabelső.... |
 |
| Konyha.... |
 |
Emlékszoba a kitelepítésről....
|
 |
A zádori ház leírása
|
 |
A zádori ház...
|
 |
| Szoba... |
 |
| Utcarészlet |
 |
A csökölyi ház leírása
|
 |
A csökölyi ház
|
 |
A szennai ház leírása
|
 |
A szennai ház
|
 |
| Konyha... |
 |
| Fészer |
 |
| Disznóól |
 |
Az őcsényi ház leírása
|
 |
Az őcsényi ház
|
 |
A konyha....
|
 |
| Szoba... |
 |
| Kamra |
 |
A drávacsehi ház leírása
|
 |
A drávacsehi ház
|
 |
A konyha
|
 |
| Szoba.... |
 |
| Kamra |
 |
A muraszemenyei ház leírása
|
 |
A muraszemenyei ház, előtte bodolyabéri harangláb áll
|
 |
A ház közelebbről
|
 |
| Szoba |
 |
| Konyha |
 |
Istállós pajta
|
 |
Az őcsényi szőlőtanya leírása
|
 |
Az őcsényi szőlőtanya épületei - présház-pince és lakóépület
|
 |
| Konyha |
 |
Árnyékszék a lakóház mögött
|
A Skanzenhez kapcsolódó összes bejegyzés:
Kedves Katalin! Most találtam rá erre a blogra. Nagyon köszönöm a sok inspirációt, a csodás fényképeket! Mi is elkezdjük felfedezni most ezt a gyönyörű országot! Hálával, áldást kívánva további útjaikhoz, Molnár Anna
VálaszTörlésKedves Anna, köszönjük a dicsérő szavakat! Jó egészséget, jó időt és jó kirándulásokat kívánunk!
Törlés