Szent György napi sokadalom Óbudán

Kellemes napot töltöttünk április 27-én az óbudai Fő téren és környékén. A három napos Szent György napi sokadalom és kézműves vásár egyben az Óbudai Waldorf Iskola tavaszünnepe is volt. Szép idő lévén már a kora délelőtti órákban sétáltunk el a Fő térre, ekkor még nem volt túl nagy tömeg a kirakodóvásáron, de délutánra már sűrű forgatag fogadta az idelátogatókat.

Délelőtt 10 órakor indult a Fő térről a középkori menet, élén Piast Erzsébet királynéval (Károly Róbert király felesége, Nagy Lajos király anyja) szép vörös bársony ruhában. A menettel mi is elhaladtunk a Mókus utcai zenei általános iskola udvarában található klarissza kolostorromokhoz, ahol különböző bemutatókkal szórakoztatták a nézőket. Hallhattuk és láthattuk a Szent György Lovagrend bemutatóját, a Musica Historica és a Sub Rosa régizenei együtteseket, Nagy Gergely fibula művészt, a Primavera Táncegyüttest, Kovács Ervin solymászt.

Délután 4-re visszalátogattunk a Fő térre, ahol az Óbuda Múzeumban megnéztük és meghallgattuk Benyóné dr Mojzsis Dóra régész- muzeológus tárlatvezetését - akivel már délelőtt is találkoztunk, mint Piast Erzsébet királynéval.

A felvételek 2024. április 27-én készültek.

A Fő téri vásár...

Már érkeznek a középkori menet kosztümös résztvevői...

Háttérben a harmadik kerületi Városháza

A Szentháromság-szobor...

Háttérben az Óbudai Gimnázium

Az 1395-ben alapított és itt működött Óbudai Egyetem emléktáblája

Ismét a Városháza

Gyülekeznek a menet résztvevői...

Kovács Ervin solymász és vörös ölyve

A főherold (ceremónia-mester) üdvözlő szavai

Béres András alpolgármester megnyitója

Indul a menet a klarissza kolostorhoz...

Menet közben végig szólt a zene - a lányok verték a dobokat

Mennek le a Flórián téri aluljáróba...

Végig a római kori romok mellett...

Rövid zenés megálló a Fogadalmi oltár előtti parkban

Jobb oldalt Nagy Gergely fibula művész, korabeli hangszerén játszik

Megérkezés a Mókus utcai Andor Ilona Zeneiskolához

Az iskola udvarán van a klarissza templom és kolostor romjai...

Az első műsorszám a solymász bemutató volt

Az ölyv most szabadon repülhet

Megpihent egy közeli fán

Visszatért egy távolabbi fán történt varjukkal való civakodás után

Többször is láthattuk, hogy visszatér gazdájához

A Musica Historica együttes zenél

A Sub Rosa régizenei együttes szórakoztatja a nézőket

A Primavera táncegyüttes bemutatója korabeli táncokból...

Kölcsönvett kép az internetről - a klarissza kolostor romjai madártávlatból

Benyóné dr Mojzsis Dóra régész-muzeológus meséli a klarissza kolostor történetét, melyet 1334-ben alapított Erzsébet királyné

Az iskola előtt a Szent György Lovagrend ifjú és felnőtt tagjainak harci bemutatója korabeli fegyverekkel és korhű öltözékben...

Nyílpuskával

Befejezésül egy sok szereplős nagyon komoly összecsapást láthattunk

 

A délután folyamán részt vehettünk egy érdekes tárlatvezetésen a Zichy Kastélyban lévő Óbudai Múzeumban

A Múzeum bejárata

Az 1350-1370 között készült piliscsabai Madonna szobor,
aminek nagyon kalandos története volt.
A klarissza kolostortemplom műkincse volt, feltehetőleg a főoltáron állt.
Megjárta Pozsonyt is, amikor a török betöréskor menekülniük kellett.
Jelenleg időszaki kiállítás keretében tartózkodik Óbudán.

A szobor hátulján a restaurálások/átalakítások időpontjai láthatóak

Fent a klarissza templom virtuális, elképzelt makettja, alatta a boltozati zárókő az óbudai klarissza kolostor templomából (másolat)

Baloldalt levélmintás oszlopfő a XII. századból,
mellette oszlopfejezet a Fő térről, szintén a XII. századból

"Kalocsai kő" - XII. század

Indulunk le a pincébe

Nagy Gergely itt is fibulájával hozott egy kis középkori hangulatot

A múzeum alatti helyen állt a XIV. században a Szűz Mária prépostági templom

Kinagyítva olvasható a két templomról szóló leírás

Kiállítás a pincében a két templomról és Erzsébet királynéról

Óbuda a XIV. században, középen a királyi vár, alul a klarissza kolostor és jobbra feljebb a Szűz Mária templom valamint a korábbi Péter templom romjai

A Szűz Mária templom makettja

A méreteket érzékelhetjük a bejárat mellé helyezett emberkékkel

A tárlatvezetőnk érdekes dolgokat árult el Erzsébet királynéról, pl. hogy miért érhette meg az akkoriban magas kornak számító 75 évet. Őhozzá fűződik a Magyar Királyné Vize nevű gyógyital, melyről egy hosszabb leírás is olvasható a bejegyzés végén.

A Szűz Mária templom "testvére" Erfurtban

Feltehetőleg Szent István király utóda, Orseolo Péter alapította az óbudai káptalant,
és a hozzá kapcsolódó Szent Péter prépostsági templomot, a mai Fő tér területén

A XI. századi Szent Péter templom alaprajza

Mátyás király ajándékozta a Szűz Mária templomnak ez a keresztelőmedencét (ez is vörös márvány volt eredetileg)

Maradvány az eredeti medencéből

Erzsébet királynénak sokat köszönhetett Óbuda. Nagy Lajos király 1343 ajándékozta édesanyjának az óbudai királyi várat. Ezután Erzsébet megalapította a klarissza kolostort, a Szűz Mária templomot és átépíttette a királyi várat.
A lengyel származású Erzsébet 15 évesen ment feleségül Károly Róberthez 1320-ban. Öt gyermeke volt, de csak 3 érte meg a felnőtt kort. 1330-ban súlyos tragédia érte, Zách Felicián által elkövetett visegrádi merénylet következtében elvesztett jobb kezének négy ujját. Ennél is súlyosabb csapás volt, hogy 1345-ben Nápolyban megölték Endre fiát.

A kastély udvarának bejárata - itt jöttünk ki

A fenti képen látható kijárat mellett tavaly elhelyezett emléktábla

A délutáni nagy forgatag

A rendezvény plakátja

„EAU Á LA REINE DE HONGRIE”

A MAGYAR KIRÁLYNÉ VIZE - GYÓGYITAL!

Nagy valószínűséggel Piast Erzsébet királyné (Károly Róbert király felesége, Nagy Lajos édesanyja) nevéhez köthető a „Magyar királyné vize”. A királyné így – tudtán kívül – hozzájárult a világ kölniiparának a kialakulásához!

A legenda szerint a királynét 40 éves kora körül köszvény kínozta, az első üveg víz ennek az enyhítésére szolgálhatott. A receptet talán egy itáliai orvos vagy – más források szerint – egy remete állította össze a királynénak. Az eredeti alkoholos, gyógynövényes ital 3 rész borpárlatból („égett bor”-ból) és 2 rész rozmaring-levélből és virágból, esetleg még hozzáadott kakukkfűből állhatott. Ezt egy lezárt üvegben tartották pár napig, sötét helyen, napjában egyszer-kétszer felrázva, majd leszűrték. A kész párlattal a királyné egyrészt a fájó tagjait dörzsölte be és megmosta vele az arcát, másrészt naponta 1-2 pohárkával fogyasztott is belőle. Állítólag hosszú időn át használta és ez segített megőrizni vonzerejét és egészségét még idős korában is. Erzsébet királyné a középkori átlagéletkorhoz képest szokatlanul hosszú életű volt: 75 évesen halt meg, 1380-ban. (Fia, Nagy Lajos mindössze 2 évvel élte túl édesanyját!). A szernek köszönhetően olyan fiatalos volt, hogy a legenda szerint 60 éves korában egy 26 éves lengyel herceg feleségül kérte!

A „királynévíz” már 1370 környékén megjelent Magyarországon kívül is, amikor V. Károly francia király vásárolt belőle. Több évszázadon át „A Magyar királyné vize” volt a legdivatosabb parfüm (sőt az első alkohol bázisú parfüm!) Európában a kor előkelőségei között. XIV. Lajos és Pompadour markiné is használta. A királynévíz megőrizte töretlen népszerűségét egészen a XVIII. századig, a kölnivíz (4711!) megjelenéséig. Az évszázadok során sok variációja született. A kezdetben elsősorban gyógyászati célú párlatot csak később kezdték el parfümként is használni. Ez utóbbi egy virágos, citrusos, mentás változat lehetett. A későbbi variációkba pedig már levendulát, zsályát, majoránnát, narancsolajat is adagoltak.

A recept első nyilvános dokumentálása 1666-ból való, Joannes Praevotius padovai orvostanár munkájában: „R(eginae).Aqua Vitae quater passate part. 3. Summitatum et florum Rosmarini part. 2.” Vagyis: „Rozmaringszesz, előállítva 2 rész rozmaringból és 3 rész alkoholból.”

Nicholas Culpeper is leírja a „Királynévíz” receptjét Gyógyszerészkönyvében, 1683-ban. A „Királynévíz” mesékben is feltűnik, pl. egy 1697-es Csipkerózsika feldolgozásban, amikor a mély álomba zuhant királylányt királynévízzel próbálják feléleszteni (hiába!).

A Versailles-i Parfümmúzeumban őrzik az eredeti összetételű XIV. századi „Magyar Királyné vize” illatot (természetesen újrakeverve!) és receptjét. A parfümöket időrendi sorrendben tárolják és az első a „Magyar királyné vize”! Napjainkban Párizsban a Fragonard-ház termékei között árulják, „Eau de Hongrie” (Magyar víz) néven, de csak férfi illatban.

Magyarországon Minya Viktória parfümőrt megihlette Piast Erzsébet királyné csodavizének legendája, és újra alkotta – hölgyek részére - az „Eau de Hongrie” illatot, amelynek alap-összetevőjét a tokaji aszú képezi.

A recept egy ősi változata — kicsit újra gondolva:
3 rész rozmaringot, 1 rész citromfüvet, 1 rész kakukkfüvet, kevés zsálya-levelet befőttes üvegbe teszünk és felöntjük brandyvel, hogy jól ellepje. Lefedve, kb. 3 napig meleg, sötét helyen tároljuk, majd leszűrjük (ha a növények nagyon felszívják a szeszt, közben pótoljuk!). Ezután belsőleg fogyaszthatjuk! Ha teszünk hozzá még levendulavirágot, majoránnát és borsmentalevelet, valamint bőven rózsaszirmokat és pár csepp narancsolajat, akkor bedörzsölésre, fürdővízbe tehetjük (leszűrés után). Ezt már ne fogyasszuk „belsőleg”! A kísérletezést az arányokkal mindenkinek a fantáziájára bízzuk!