Kellemes napot töltöttünk április 27-én az óbudai Fő téren és környékén. A három napos Szent György napi sokadalom és kézműves vásár egyben az Óbudai Waldorf Iskola tavaszünnepe is volt. Szép idő lévén már a kora délelőtti órákban sétáltunk el a Fő térre, ekkor még nem volt túl nagy tömeg a kirakodóvásáron, de délutánra már sűrű forgatag fogadta az idelátogatókat.
Délelőtt 10 órakor indult a Fő térről a középkori menet, élén Piast Erzsébet királynéval (Károly Róbert király felesége, Nagy Lajos király anyja) szép vörös bársony ruhában. A menettel mi is elhaladtunk a Mókus utcai zenei általános iskola udvarában található klarissza kolostorromokhoz, ahol különböző bemutatókkal szórakoztatták a nézőket. Hallhattuk és láthattuk a Szent György Lovagrend bemutatóját, a Musica Historica és a Sub Rosa régizenei együtteseket, Nagy Gergely fibula művészt, a Primavera Táncegyüttest, Kovács Ervin solymászt.
Délután 4-re visszalátogattunk a Fő térre, ahol az Óbuda Múzeumban megnéztük és meghallgattuk Benyóné dr Mojzsis Dóra régész- muzeológus tárlatvezetését - akivel már délelőtt is találkoztunk, mint Piast Erzsébet királynéval.
A felvételek 2024. április 27-én készültek.
 |
A Fő téri vásár...
|
 |
Már érkeznek a középkori menet kosztümös résztvevői...
|
 |
Háttérben a harmadik kerületi Városháza
|
 |
A Szentháromság-szobor...
|
 |
Háttérben az Óbudai Gimnázium
|
 |
Az 1395-ben alapított és itt működött Óbudai Egyetem emléktáblája
|
 |
Ismét a Városháza
|
 |
Gyülekeznek a menet résztvevői...
|
 |
Kovács Ervin solymász és vörös ölyve
|
 |
A főherold (ceremónia-mester) üdvözlő szavai
|
 |
Béres András alpolgármester megnyitója
|
 |
Indul a menet a klarissza kolostorhoz...
|
 |
Menet közben végig szólt a zene - a lányok verték a dobokat
|
 |
Mennek le a Flórián téri aluljáróba...
|
 |
Végig a római kori romok mellett...
|
 |
Rövid zenés megálló a Fogadalmi oltár előtti parkban
|
 |
Jobb oldalt Nagy Gergely fibula művész, korabeli hangszerén játszik
|
 |
Megérkezés a Mókus utcai Andor Ilona Zeneiskolához
|
 |
Az iskola udvarán van a klarissza templom és kolostor romjai...
|
 |
Az első műsorszám a solymász bemutató volt
|
 |
Az ölyv most szabadon repülhet
|
 |
Megpihent egy közeli fán
|
 |
Visszatért egy távolabbi fán történt varjukkal való civakodás után
|
 |
Többször is láthattuk, hogy visszatér gazdájához
|
 |
A Musica Historica együttes zenél
|
 |
A Sub Rosa régizenei együttes szórakoztatja a nézőket
|
 |
A Primavera táncegyüttes bemutatója korabeli táncokból...
|
 |
Kölcsönvett kép az internetről - a klarissza kolostor romjai madártávlatból
|
 |
Benyóné dr Mojzsis Dóra régész-muzeológus meséli a klarissza kolostor történetét, melyet 1334-ben alapított Erzsébet királyné
|
 |
Az iskola előtt a Szent György Lovagrend ifjú és felnőtt tagjainak harci bemutatója korabeli fegyverekkel és korhű öltözékben...
|
 |
Nyílpuskával |
 |
Befejezésül egy sok szereplős nagyon komoly összecsapást láthattunk |
|
A délután folyamán részt vehettünk egy érdekes tárlatvezetésen a Zichy Kastélyban lévő Óbudai Múzeumban
 |
A Múzeum bejárata
|
 |
Az 1350-1370 között készült piliscsabai Madonna szobor, aminek nagyon kalandos története volt. A klarissza kolostortemplom műkincse volt, feltehetőleg a főoltáron állt. Megjárta Pozsonyt is, amikor a török betöréskor menekülniük kellett. Jelenleg időszaki kiállítás keretében tartózkodik Óbudán.
|
|
 |
A szobor hátulján a restaurálások/átalakítások időpontjai láthatóak
|
 |
Fent a klarissza templom virtuális, elképzelt makettja, alatta a boltozati zárókő az óbudai klarissza kolostor templomából (másolat)
|
 |
Baloldalt levélmintás oszlopfő a XII. századból, mellette oszlopfejezet a Fő térről, szintén a XII. századból
|
 |
"Kalocsai kő" - XII. század
|
 |
Indulunk le a pincébe
|
 |
Nagy Gergely itt is fibulájával hozott egy kis középkori hangulatot
|
 |
A múzeum alatti helyen állt a XIV. században a Szűz Mária prépostági templom
|
.jpg) |
Kinagyítva olvasható a két templomról szóló leírás
|
 |
Kiállítás a pincében a két templomról és Erzsébet királynéról
|
 |
Óbuda a XIV. században, középen a királyi vár, alul a klarissza kolostor és jobbra feljebb a Szűz Mária templom valamint a korábbi Péter templom romjai
|
 |
A Szűz Mária templom makettja
|
 |
A méreteket érzékelhetjük a bejárat mellé helyezett emberkékkel
|
 |
A tárlatvezetőnk érdekes dolgokat árult el Erzsébet királynéról, pl. hogy miért érhette meg az akkoriban magas kornak számító 75 évet. Őhozzá fűződik a Magyar Királyné Vize nevű gyógyital, melyről egy hosszabb leírás is olvasható a bejegyzés végén.
|
 |
A Szűz Mária templom "testvére" Erfurtban
|
 |
Feltehetőleg Szent István király utóda, Orseolo Péter alapította az óbudai káptalant, és a hozzá kapcsolódó Szent Péter prépostsági templomot, a mai Fő tér területén
|
 |
A XI. századi Szent Péter templom alaprajza
|
 |
Mátyás király ajándékozta a Szűz Mária templomnak ez a keresztelőmedencét (ez is vörös márvány volt eredetileg)
|
 |
Maradvány az eredeti medencéből
|
 |
Erzsébet királynénak sokat köszönhetett Óbuda. Nagy Lajos király 1343 ajándékozta édesanyjának az óbudai királyi várat. Ezután Erzsébet megalapította a klarissza kolostort, a Szűz Mária templomot és átépíttette a királyi várat. A lengyel származású Erzsébet 15 évesen ment feleségül Károly Róberthez 1320-ban. Öt gyermeke volt, de csak 3 érte meg a felnőtt kort. 1330-ban súlyos tragédia érte, Zách Felicián által elkövetett visegrádi merénylet következtében elvesztett jobb kezének négy ujját. Ennél is súlyosabb csapás volt, hogy 1345-ben Nápolyban megölték Endre fiát.
|
 |
A kastély udvarának bejárata - itt jöttünk ki
|
 |
A fenti képen látható kijárat mellett tavaly elhelyezett emléktábla
|
 |
A délutáni nagy forgatag
|
 |
A rendezvény plakátja
|
„EAU Á LA REINE DE HONGRIE”
A MAGYAR KIRÁLYNÉ VIZE - GYÓGYITAL!
Nagy valószínűséggel Piast Erzsébet királyné (Károly Róbert király felesége, Nagy Lajos édesanyja) nevéhez köthető a „Magyar
királyné vize”. A királyné így – tudtán kívül – hozzájárult a világ
kölniiparának a kialakulásához!
A legenda szerint a királynét 40 éves kora
körül köszvény kínozta, az első üveg víz ennek az enyhítésére szolgálhatott. A
receptet talán egy itáliai orvos vagy – más források szerint – egy remete állította össze a királynénak. Az eredeti alkoholos,
gyógynövényes ital 3 rész borpárlatból („égett bor”-ból) és 2 rész
rozmaring-levélből és virágból, esetleg még hozzáadott kakukkfűből állhatott.
Ezt egy lezárt üvegben tartották pár napig, sötét helyen, napjában
egyszer-kétszer felrázva, majd leszűrték. A kész párlattal a királyné egyrészt
a fájó tagjait dörzsölte be és megmosta vele az arcát, másrészt naponta 1-2
pohárkával fogyasztott is belőle. Állítólag hosszú időn át használta és ez
segített megőrizni vonzerejét és egészségét még idős korában is. Erzsébet
királyné a középkori átlagéletkorhoz képest szokatlanul hosszú életű volt: 75
évesen halt meg, 1380-ban. (Fia, Nagy Lajos mindössze 2 évvel élte túl
édesanyját!). A szernek köszönhetően olyan fiatalos volt, hogy a legenda szerint
60 éves korában egy 26 éves lengyel herceg feleségül kérte!
A „királynévíz” már 1370 környékén megjelent Magyarországon kívül is, amikor V. Károly
francia király vásárolt belőle. Több évszázadon át „A Magyar királyné vize”
volt a legdivatosabb parfüm (sőt az első alkohol bázisú parfüm!) Európában a
kor előkelőségei között. XIV. Lajos és Pompadour markiné is használta. A
királynévíz megőrizte töretlen népszerűségét egészen a XVIII. századig, a
kölnivíz (4711!) megjelenéséig. Az évszázadok során sok variációja született. A
kezdetben elsősorban gyógyászati célú párlatot csak később kezdték el
parfümként is használni. Ez utóbbi egy virágos, citrusos, mentás változat
lehetett. A későbbi variációkba pedig már levendulát, zsályát, majoránnát,
narancsolajat is adagoltak.
A recept első nyilvános dokumentálása
1666-ból való, Joannes Praevotius padovai orvostanár munkájában:
„R(eginae).Aqua Vitae quater passate part. 3. Summitatum et florum Rosmarini
part. 2.” Vagyis: „Rozmaringszesz, előállítva 2 rész rozmaringból és 3 rész
alkoholból.”
Nicholas Culpeper is leírja a „Királynévíz”
receptjét Gyógyszerészkönyvében, 1683-ban. A „Királynévíz” mesékben is
feltűnik, pl. egy 1697-es Csipkerózsika feldolgozásban, amikor a mély álomba
zuhant királylányt királynévízzel próbálják feléleszteni (hiába!).
A Versailles-i Parfümmúzeumban őrzik az
eredeti összetételű XIV. századi „Magyar Királyné vize” illatot (természetesen
újrakeverve!) és receptjét. A parfümöket időrendi sorrendben tárolják és az
első a „Magyar királyné vize”! Napjainkban Párizsban a Fragonard-ház termékei
között árulják, „Eau de Hongrie” (Magyar víz) néven, de csak férfi illatban.
Magyarországon Minya Viktória parfümőrt
megihlette Piast Erzsébet királyné csodavizének legendája, és újra alkotta – hölgyek
részére - az „Eau de Hongrie” illatot, amelynek
alap-összetevőjét a tokaji aszú képezi.
A recept egy ősi változata — kicsit
újra gondolva:
3 rész rozmaringot, 1 rész citromfüvet, 1
rész kakukkfüvet, kevés zsálya-levelet befőttes üvegbe teszünk és felöntjük
brandyvel, hogy jól ellepje. Lefedve, kb. 3 napig meleg, sötét helyen tároljuk,
majd leszűrjük (ha a növények nagyon felszívják a szeszt, közben pótoljuk!).
Ezután belsőleg fogyaszthatjuk! Ha teszünk hozzá még levendulavirágot,
majoránnát és borsmentalevelet, valamint bőven rózsaszirmokat és pár csepp
narancsolajat, akkor bedörzsölésre, fürdővízbe tehetjük (leszűrés után). Ezt
már ne fogyasszuk „belsőleg”! A kísérletezést az arányokkal mindenkinek a
fantáziájára bízzuk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése