2012. márciusának első hétvégéjén szép kirándulásokat tettünk a közeli Budai-hegyekben. Szombaton a Pesthidegkút határában lévő Kálvária-hegyre mentünk fel, ahonnan szép kilátás nyílik Solymár felé. Vasárnap a - szintén Pesthidegkúthoz tartozó - máriaremetei kegytemplomot és az azt körülölelő parkot néztük meg, majd egy jót kirándultunk a Remete-szurdokban, és felkapaszkodtunk a felette magasodó Remete-hegyre, ahol több barlang és kőfülke is található. Sajnos a táj még nagyon szürkés barna volt, és a ragyogó napsütés ellenére is novemberi hangulatot árasztott. Csak a sok, szépen nyíló hóvirág jelezte, hogy nem sokára itt a tavasz!
A felvételek 2012. március 3-án és 4-én készültek.
A Kálvária-hegy
|
A Pesthidegkút határában lévő 384 m magas Kálvária-hegy tetején álló kálvária keresztjei |
|
Kilátás a keresztek mellől Solymár felé |
|
A keresztek |
|
Panoráma a közeli Solymár és a távolabbi Pilisszántó felé (kinagyítva szép nagy a kép) |
|
Egerészölyv köröz a kálvária felett |
|
Kilátás a Kevélyek felé |
|
Egy harkály "munka" közben, jobb fotót sajnos nem sikerült róla készíteni, messze volt |
|
A kálvária VII. állomása ... |
|
...és a dombormű közelebbről (Jézus másodszor esik el a kereszttel) |
A máriaremetei kegytemplom és parkja
A templom nevezetessége az 1763-ban idekerült szentkép, ami egy svájci csodatévő Mária szobrot ábrázol. A képet a német Thalwieser Katalin hozta magával Pesthidegkútra, melyet kezdetben egy körisfára akasztották fel az erdőben. Terstyánszky Ignác földbirtokos először fakápolnát építtetett a kép fölé, amely 1805-ig állt. Amikor egy budai asszony állítólag visszanyerte szeme világát a kegyképnél, nagyobb számú zarándok kezdte látogatni e szent helyet. 1828-ban kőkápolna épült, melyet már Kisboldogasszony tiszteletére szenteltek.
Séllyei Nagy Ignác székesfehérvári püspök (1777 – 1789) rendeletére a kegyképet a hidegkúti plébániatemplomba vitték és ott a szent Kereszt oltáron őrizték. 1829-ben került vissza az újonnan épült kőkápolnába. 1875-ben alakult meg a Mária remete Kápolna Egylet, mely célul tűzte ki, hogy megépítik a kegytemplomot. Ezt 1899. október 1-én szentelte fel Steiner Fülöp székesfehérvári megyéspüspök.
1991-ben II. János Pál pápa a "basilica minor" címet adományozta a kegytemplomnak.
|
A Máriaremetén 2003-ban tartott Szent Korona szertartás idején készített Szent Korona Domb a kegytemplom kertjében |
|
A Hármas halmot jelképező kőtömb az emléktáblával |
|
Az emléktábla |
|
A kopjafa Torockó ajándéka |
|
A magyar Szent Korona csonkaországi és elcsatolt területeiről egybegyűjtött földből halom emelkedik bánffyhunyadi, erdőcsanádi, kolozsvári, királyhágói, ungvári földből, valamint fiumei várfalkőből és tengervízből |
|
A máriaremetei Kisboldogasszony Bazilika |
|
Szent Imre herceg szobra a templom bal oldalán |
|
Dombormű a bejárat felett - Magyarok Nagyasszonya |
|
Szent László király szobra a templom jobb oldalán |
|
A kegytemplom homlokzat felőli oldala |
|
A templom és az azt körülvevő park egy részlete |
|
A kegytemplom előtti szabadtéri oltár, 1959-ben épült a Mária év alkalmából |
|
A Mária szobrot Péter Théas püspök adományozta |
|
A szobor közelebbről |
|
Az 1938-ban Szent István emlékére emelt szoborcsoport a templomkertben |
|
A szobor felirata az elülső oldalán |
|
A szobor felirata a hátsó oldalán |
|
A templom oldalnézetből |
|
A hálából adományozott táblák sokasága a templom külső falán |
|
A templom belseje |
|
Az egyik a sok szép üvegablak közül |
|
A szószék |
|
A bal oldali mellékoltár |
|
A jobb oldali mellékoltár |
|
Pieta |
|
A főoltár a kegyképpel |
|
A kegykép közelről |
|
Az oltár kicsit távolabbról |
|
Az orgona Ferencz József császár és Erzsébet királyné adományaként került a templomba |
A Remete-szurdok és a Remete-hegy
Budapest határában Pesthidegkúton, az Ördögárok út kanyarulatától juthatunk el a Remete-szurdokba. Ebben folyik az Ördög-árok nevű patak, mely egészen a Dunáig folyik - nagyobb részben már fedetten. A szurdokban több érdekes sziklaképződmény és barlang is található. Ilyen a Remete-barlang és a Remete-kőfülke. Az utóbbit nem könnyű megtalálni, mert e jelzett út alatti völgyben bújik meg, egy meredek úton lehet megközelíteni. A fülkéről a kép a szurdok déli oldaláról készült, ahonnan jobban látszik - bár az északi oldalon van ez is a barlanggal együtt. A barlangot könnyen meg lehet találni a szurdok mentén haladva, csak egy kis emelkedőn kell felmenni a bejáratig.
|
A szurdok |
|
Még jeges volt a patak kevés vize |
|
Sziklák a szurdok felett |
|
A sétány a szurdokban |
|
Háttérben a Remete-barlang |
|
A Remete-barlang bejárata |
|
A barlang teteje |
|
A barlang bejárati terme |
|
Egy egész "csokor" a szépen nyíló hóvirágokból |
|
A barlangot rejtő sziklák |
|
Újabb "hóvirágcsendélet" - egy fa tövében |
|
Kicsit felkapaszkodtunk a barlang teteje feletti sziklákra, onnan a kilátás |
|
A fenti képen a kilátás innen, erről a szikláról látszott |
|
Egymást fényképeztük :) |
|
Ismét a szurdok |
|
Kilátás a szurdok feletti Remete-hegyről, ahova felmásztunk |
|
Panoráma Pesthidegkút felé a Remete-hegy tetejéről (kinagyítva szép nagy a kép) |
|
Kis pihenő és gyönyörködés a tájban |
|
Az egész hegytető és hegyoldal ilyen sziklás |
|
Már lejöttünk a hegyről, hogy átkeljünk a szurdok másik oldalára |
|
A Remete-kőfülke, amit nagyon kerestünk |
|
Épp felette tartottuk a pihenőt, a kis fehér sziklán ültünk.
Fentről a kőfülke nem látszott. |
|
És búcsúzóul egy közelebbi felvétel a kőfülkéről |
Nagyon köszönöm a szép fotokat es a "hóvirágcsendéletet"! Mi is sokat kirándultunk Máriaremetén.
VálaszTörlésUdvözlettel :)
Judit
Nagyon szép "munkát" végeztél, Katalin, fantasztikusan jól írod le ezeket a kirándulásokat, nem beszélve arról, hogy az ember kedvet kap hozzá! Köszönöm :)
VálaszTörlésJudit, nagyon szívesen, mindig örülök, ha valakinek tetszenek a képeink. Nagyon szép környék Máriaremete.
VálaszTörlésVicuska, köszönöm. Mi sokat járunk kirándulni, nagyon szeretjük a természetet, sok régebbi fényképünk is van még, ezért is nyitottam ezt az oldalt.
A Remetehegyi-kőfülke kialakulásáról egy pár szót írok:A Remetehehgy tetején lévő Hétlyuk- zsombolyból kell kiindulnunk, ez 7 függőleges kürtő, ami alul egymásba és egy közel vízszintes barlangba kapcsolódik.A Triász Dachsteini mészkőben hideg karszvizes oldódással alakult ki a vízszintes barlangjárat és amikor a hegy emelkedésével a vízszint lejjebb süllyedt a barlangrendszer a kiszáradás miatt pusztulni kezdett a kürtők beomlottak,részben eltömték a vízszintes részt. A méllyebb karsztvízszintben egy kis hidegvizes forrásbarlang alakult ki, a Máriaremetei- szurdokvölgy felett kb. 60 m-el.Bejárata egy vakkürtő oldalfalának beomlásával alakult ki.
VálaszTörlésJudit, köszönjük a szakszerű geológiai leírásodat! Kerestük a Hétlyuk-zsombolyt is, de nem találtuk meg :(
VálaszTörlésA kálvária felett nem sólyom, hanem egy egerészölyv köröz! Egy kicsit javitlak.
VálaszTörlésKöszönöm, már javítottam....
Törlés