2012. márciusának első hétvégéjén szép kirándulásokat tettünk a közeli Budai-hegyekben. Szombaton a Pesthidegkút határában lévő Kálvária-hegyre mentünk fel, ahonnan szép kilátás nyílik Solymár felé. Vasárnap a - szintén Pesthidegkúthoz tartozó - máriaremetei kegytemplomot és az azt körülölelő parkot néztük meg, majd egy jót kirándultunk a Remete-szurdokban, és felkapaszkodtunk a felette magasodó Remete-hegyre, ahol több barlang és kőfülke is található. Sajnos a táj még nagyon szürkés barna volt, és a ragyogó napsütés ellenére is novemberi hangulatot árasztott. Csak a sok, szépen nyíló hóvirág jelezte, hogy nem sokára itt a tavasz!
A felvételek 2012. március 3-án és 4-én készültek.
A Kálvária-hegy
 |
| A Pesthidegkút határában lévő 384 m magas Kálvária-hegy tetején álló kálvária keresztjei |
 |
| Kilátás a keresztek mellől Solymár felé |
 |
| A keresztek |
 |
| Panoráma a közeli Solymár és a távolabbi Pilisszántó felé (kinagyítva szép nagy a kép) |
 |
| Egerészölyv köröz a kálvária felett |
 |
| Kilátás a Kevélyek felé |
 |
| Egy harkály "munka" közben, jobb fotót sajnos nem sikerült róla készíteni, messze volt |
 |
| A kálvária VII. állomása ... |
 |
| ...és a dombormű közelebbről (Jézus másodszor esik el a kereszttel) |
A máriaremetei kegytemplom és parkja
A templom nevezetessége az 1763-ban idekerült szentkép, ami egy svájci csodatévő Mária szobrot ábrázol. A képet a német Thalwieser Katalin hozta magával Pesthidegkútra, melyet kezdetben egy körisfára akasztották fel az erdőben. Terstyánszky Ignác földbirtokos először fakápolnát építtetett a kép fölé, amely 1805-ig állt. Amikor egy budai asszony állítólag visszanyerte szeme világát a kegyképnél, nagyobb számú zarándok kezdte látogatni e szent helyet. 1828-ban kőkápolna épült, melyet már Kisboldogasszony tiszteletére szenteltek.
Séllyei Nagy Ignác székesfehérvári püspök (1777 – 1789) rendeletére a kegyképet a hidegkúti plébániatemplomba vitték és ott a szent Kereszt oltáron őrizték. 1829-ben került vissza az újonnan épült kőkápolnába. 1875-ben alakult meg a Mária remete Kápolna Egylet, mely célul tűzte ki, hogy megépítik a kegytemplomot. Ezt 1899. október 1-én szentelte fel Steiner Fülöp székesfehérvári megyéspüspök.
1991-ben II. János Pál pápa a "basilica minor" címet adományozta a kegytemplomnak.
 |
| A Máriaremetén 2003-ban tartott Szent Korona szertartás idején készített Szent Korona Domb a kegytemplom kertjében |
 |
| A Hármas halmot jelképező kőtömb az emléktáblával |
 |
| Az emléktábla |
 |
| A kopjafa Torockó ajándéka |
 |
| A magyar Szent Korona csonkaországi és elcsatolt területeiről egybegyűjtött földből halom emelkedik bánffyhunyadi, erdőcsanádi, kolozsvári, királyhágói, ungvári földből, valamint fiumei várfalkőből és tengervízből |
 |
| A máriaremetei Kisboldogasszony Bazilika |
 |
| Szent Imre herceg szobra a templom bal oldalán |
 |
| Dombormű a bejárat felett - Magyarok Nagyasszonya |
 |
| Szent László király szobra a templom jobb oldalán |
 |
| A kegytemplom homlokzat felőli oldala |
 |
| A templom és az azt körülvevő park egy részlete |
 |
| A kegytemplom előtti szabadtéri oltár, 1959-ben épült a Mária év alkalmából |
 |
| A Mária szobrot Péter Théas püspök adományozta |
 |
| A szobor közelebbről |
 |
| Az 1938-ban Szent István emlékére emelt szoborcsoport a templomkertben |
 |
| A szobor felirata az elülső oldalán |
 |
| A szobor felirata a hátsó oldalán |
 |
| A templom oldalnézetből |
 |
| A hálából adományozott táblák sokasága a templom külső falán |
 |
| A templom belseje |
 |
| Az egyik a sok szép üvegablak közül |
 |
| A szószék |
 |
| A bal oldali mellékoltár |
 |
| A jobb oldali mellékoltár |
 |
| Pieta |
 |
| A főoltár a kegyképpel |
 |
| A kegykép közelről |
 |
| Az oltár kicsit távolabbról |
 |
| Az orgona Ferencz József császár és Erzsébet királyné adományaként került a templomba |
A Remete-szurdok és a Remete-hegy
Budapest határában Pesthidegkúton, az Ördögárok út kanyarulatától juthatunk el a Remete-szurdokba. Ebben folyik az Ördög-árok nevű patak, mely egészen a Dunáig folyik - nagyobb részben már fedetten. A szurdokban több érdekes sziklaképződmény és barlang is található. Ilyen a Remete-barlang és a Remete-kőfülke. Az utóbbit nem könnyű megtalálni, mert e jelzett út alatti völgyben bújik meg, egy meredek úton lehet megközelíteni. A fülkéről a kép a szurdok déli oldaláról készült, ahonnan jobban látszik - bár az északi oldalon van ez is a barlanggal együtt. A barlangot könnyen meg lehet találni a szurdok mentén haladva, csak egy kis emelkedőn kell felmenni a bejáratig.
 |
| A szurdok |
 |
| Még jeges volt a patak kevés vize |
 |
| Sziklák a szurdok felett |
 |
| A sétány a szurdokban |
 |
| Háttérben a Remete-barlang |
 |
| A Remete-barlang bejárata |
 |
| A barlang teteje |
 |
| A barlang bejárati terme |
 |
| Egy egész "csokor" a szépen nyíló hóvirágokból |
 |
| A barlangot rejtő sziklák |
 |
| Újabb "hóvirágcsendélet" - egy fa tövében |
 |
| Kicsit felkapaszkodtunk a barlang teteje feletti sziklákra, onnan a kilátás |
 |
| A fenti képen a kilátás innen, erről a szikláról látszott |
 |
| Egymást fényképeztük :) |
 |
| Ismét a szurdok |
 |
| Kilátás a szurdok feletti Remete-hegyről, ahova felmásztunk |
 |
| Panoráma Pesthidegkút felé a Remete-hegy tetejéről (kinagyítva szép nagy a kép) |
 |
| Kis pihenő és gyönyörködés a tájban |
 |
| Az egész hegytető és hegyoldal ilyen sziklás |
 |
| Már lejöttünk a hegyről, hogy átkeljünk a szurdok másik oldalára |
 |
| A Remete-kőfülke, amit nagyon kerestünk |
 |
Épp felette tartottuk a pihenőt, a kis fehér sziklán ültünk.
Fentről a kőfülke nem látszott. |
 |
| És búcsúzóul egy közelebbi felvétel a kőfülkéről |
Nagyon köszönöm a szép fotokat es a "hóvirágcsendéletet"! Mi is sokat kirándultunk Máriaremetén.
VálaszTörlésUdvözlettel :)
Judit
Nagyon szép "munkát" végeztél, Katalin, fantasztikusan jól írod le ezeket a kirándulásokat, nem beszélve arról, hogy az ember kedvet kap hozzá! Köszönöm :)
VálaszTörlésJudit, nagyon szívesen, mindig örülök, ha valakinek tetszenek a képeink. Nagyon szép környék Máriaremete.
VálaszTörlésVicuska, köszönöm. Mi sokat járunk kirándulni, nagyon szeretjük a természetet, sok régebbi fényképünk is van még, ezért is nyitottam ezt az oldalt.
A Remetehegyi-kőfülke kialakulásáról egy pár szót írok:A Remetehehgy tetején lévő Hétlyuk- zsombolyból kell kiindulnunk, ez 7 függőleges kürtő, ami alul egymásba és egy közel vízszintes barlangba kapcsolódik.A Triász Dachsteini mészkőben hideg karszvizes oldódással alakult ki a vízszintes barlangjárat és amikor a hegy emelkedésével a vízszint lejjebb süllyedt a barlangrendszer a kiszáradás miatt pusztulni kezdett a kürtők beomlottak,részben eltömték a vízszintes részt. A méllyebb karsztvízszintben egy kis hidegvizes forrásbarlang alakult ki, a Máriaremetei- szurdokvölgy felett kb. 60 m-el.Bejárata egy vakkürtő oldalfalának beomlásával alakult ki.
VálaszTörlésJudit, köszönjük a szakszerű geológiai leírásodat! Kerestük a Hétlyuk-zsombolyt is, de nem találtuk meg :(
VálaszTörlésA kálvária felett nem sólyom, hanem egy egerészölyv köröz! Egy kicsit javitlak.
VálaszTörlésKöszönöm, már javítottam....
Törlés