A Holdvilág-árok a Visegrádi-hegységben található, Csobánkától északra, Pomáztól észak-nyugatra, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén. Megközelíteni Pomáz felől, Kiskovácsitól lehet, illetve a másik végétől, az 556 m magas Nagy-Csikóvár irányából. Kedvelt kirándulóhely, mi is már több alkalommal voltunk itt, s mind a két vége felől végigjártuk. Most a képeken a Nagy-Csikóvár felől "érkezünk" és a Kiskovácsi felé fogjuk "elhagyni" az árkot.
A felvételek 2006. illetve 2007. és 2011. április hónapjaiban készültek.
Aki többet szeretne megtudni a Holdvilág-árokról, az kattintson a
Wikipédiára, ahol nagyon sok egyéb érdekesség olvasható róla, és ahol az alább leírtakat - melyet kicsit lerövidítettem - én is találtam:
"Ősi temetkezési,
kultikus helynek is tartják, egyes feltevések szerint ezen a területen állt egykor Atilla városa, Sicambria. Egy másik feltételezés szerint Árpád fejedelmet itt temették el. Anonymus krónikájában található az első írásos utalás arra vonatkozólag, hogy Árpád temetkezési helye merre található. Ezek az elméletek mindmáig nem nyertek tudományos
igazolást, de bizonyításukra már több kísérletet tettek, a területen régészeti feltárásokat folytattak. A kutatások sorát Sashegyi Sándor kezdte, 1939-ben nagy erőfeszítésekkel feltárt egy hatalmas faragott sziklafalat. A
leletek között egy kehelytartó sírszobor töredéke, szarvas- és lócsontok, egy 65 év körüli asszony csontváza és egy kristály méregpohár voltak a legfontosabbak, ám ezek a II. világháború alatt eltűntek...
1960-ban
újabb ásatások indultak, melyek során több újabb középkori leletet és három rovásírásos követ találtak, igazolva azt a feltevést, hogy a Holdvilág-árok helyén valaha középkori település állott. A sziklafalon, ahol Sashegyi Árpád fejedelem sírját kereste, találtak egy sziklába vájt, lépcsős lejáratú folyosót is. Ennek a végében egy terem van, amely valóban sírhelyhez hasonlíthat.
Legutóbb Szörényi Levente zeneszerző folytatott itt kutatásokat, amelyek egy hét után eredményeztek egyértelműen emberi kéz munkájára utaló csontokat, ólom-, vas-, és szeneskő-maradványokat.
Scherf Emil szerint a Holdvilág-árok és környékének mintegy 150-200 méter vastag piroklasztikus rétegei harmadkori üledékekre települtek. A legalsó réteg gránátos biotit-andezit. Ezen pedig többnyire hipersztén amfiból-andezittufa, illetve agglomerátum padok vannak. A tufarétegekben 20-40 centiméter vastag, helyenként kiékelődő mészkőbreccsás gránátos betelepülések fordulnak elő."
 |
| A Gyopár-forrás a Kis-Csikóvárra vezető út mentén |
 |
| Zöldgyík, szintén a Csikóvárra vezető úton láttuk meg. Védett állat, hossza elérheti a 35 cm-t is. |
 |
| Egy másik, kisebb gyík |
 |
| Fehér ibolya.... |
 |
| ....és kék ibolyák |
 |
| Sziklák a Csikóváron |
 |
| A Nagy-Csikóvár déli lejtőjén
kis tavacskák, úgynevezett „Tólakok” találhatóak |
 |
| Közeledünk a Holdvilág-árok felső bejáratához |
 |
| Az előző képen látható nagy kőtömb, kicsit közelebbről |
 |
| Nemsokára elérjük az árokban lévő nagy sziklákat |
 |
| A Nagy-szikla az árokban.... |
 |
| ....és kicsit távolabbról |
 |
| A szikla felső része |
 |
| Panoráma kép a szikláról, alul a lépcsők látszanak |
 |
| A lépcsős rész közelebbről... |
 |
| A lejárati üreg |
 |
| A szikláktól az árok mélyebben fekvő részéhez vezető falépcsősor |
 |
| Az árokba le-, illetve onnan feljutni a vaslétrán, az úgynevezett Meteor-létrán is lehet |
 |
| A létra fentről nézve |
 |
| A létrától jobbra eső rész, szintén fentről nézve |
 |
| Közelebbi kép a sziklákról |
 |
| A létra teteje..... |
 |
| ....ahol éppen jönnek felfelé |
 |
| Ahova a létra vezet: csapadékos időben nagyobb a mögötte lévő vízesés |
 |
| És egy még kisebb "vízesés", a létra alatt |
 |
| Egy sámán dob lent, a létra mellett |
 |
| Pihenő.... |
 |
| Valaki éppen mászik felfelé |
 |
| Én is úgy csinálok, mintha fel akarnék menni rajta... |
 |
| ... de inkább a gyalogos utat választom |
 |
| Az Y-ágú-barlang, az árok alján - kívülről nézve.... |
 |
| ...és belülről nézve |
 |
| A barlang belseje |
 |
| ... és benne egy újkori barlangrajz |
 |
| Sziklafal az árokból nézve |
 |
| Tovább az árokban, Kiskovácsi felé - sziklák erre is akadnak bőven |
 |
| Sziklatömbök az árok mentén |
 |
| Az árok Kiskovácsi felé már szurdokszerűvé változik |
 |
| A szurdokban csordogáló patak |
 |
| A tavasz virágai.... |
 |
| A Domini-forrás a szurdokban |
 |
| Több helyen hidak segítik a közlekedést |
 |
| A Holdvilág-árok térképe - a Kiskovácsi felőli bejáratnál található táblán |
.JPG) |
A térképtől jobbra olvasható az árok története.
Rákattintva még jobban olvasható. |
Szép és érdekes helyen jártatok, de néhol annyira félelmetes számomra. Annyira meredek sziklás,igaz ilyen helyekre természetjárók járnak nem mozgáskorlátozottak!:-)
VálaszTörlésKöszi Éva! Valóban meredek sziklafalak veszik körül az árkot, ettől olyan vadregényes, de azokat szerencsére nem kell megmászni :) Sőt, én még a létrát sem másztam meg, nekem az túl magas :)
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésAzt senki sem tudja....
TörlésGratulálok a bloghoz! Élvezet olvasni. Nagyon jók a leírások és csodaszépek a felvételei. Nagyon tetszett a Pomázi séták - írás is, és a Holdvilág-árokról szóló is. Mi is készülünk a Holdvilág-árokhoz. Érdekes, titokzatos vidék a Pilis. A Rám-szakadékot már régebben végig jártuk, fantasztikus élmény volt. Pomáz honlapján bogarásztam és végignéztem a látnivalóiról szóló részt és csak azt mondhatom az Önét sokkal jobbnak találom, sokkal szebb fotókkal. Várom a további irásait. Üdv.
VálaszTörlésKedves Margó, köszönöm szépen. Nagyon jó volt olvasni kedves sorait!
TörlésMár nagyon sok helyen jártunk a Pilisben, és még rengeteg régebbi kép vár feltöltésre. Szinte mindenhol voltunk, a főbb helyekből talán csak a Rám-szakadék van vissza. Még jó 30 évvel ezelőtt jártam végig Édesapámmal, de mióta digitális gépünk van sajnos nem voltunk még ott. Pedig nagyon szeretnék...
További jó kirándulásokat!