a Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Dunakanyar, a Börzsöny, valamint a Gerecse legszebb, általunk bejárt tájai...

2021. szeptember 21., kedd

Kopjafát állítottak Pomázon, a Teleki-Wattay kastély kertjében


"2021. augusztus 27-én, péntek délelőtt a pomázi Wattay-Teleki kastély díszkertjében került sor a Wattay kopjafa avatásra. A Wattay család leszármazottai, valamint a Wattay Nemzetség Hagyományőrző Egyesület így állított méltó emléket a Wattay család szellemi örökségének.
A kopjafa leleplezését Pomáz polgármestere, Leidinger István végezte, majd Horváth-Hegyi Olivér evangélikus lelkész mondott áldást. Bátonyi Pál történész, Wattay leszármazott ismertette a Wattay család tevékenységének történelmi jelentőségét." 
 
fenti idézet:innen 

A kopjafaavatást követő hetekben jártam Pomázon rokonlátogatáson, és ez alkalommal ellátogattunk a kastélyba is. Sétáltunk a kastélykertben és megkerestük az új kopjafát.

De Pomáz több szempontból is kedves a számomra, ahova mindig szívesen megyek el. Itt éltek a Nagyszüleim, minden nyáron itt nyaraltam a szüleimmel, és itt született Édesapám is.
De gyönyörű fekvése és csodálatos tájai miatt is nagyon szeretem ezt a várost és környékét, ami jó kiindulópontja különböző kirándulásoknak, túráknak. 
 
Édesapám a kastély szomszédságában lakott és együtt járt elemi iskolába a kastély akkori tulajdonosának fiával. Sokszor járt a kastélyban, amikor együtt játszottak a gróf úr Gábor nevű kisfiával. 
A családtól a II. világháború után vették el a kastélyt, a szocializmus idején gyermek javító-nevelő intézetként működött, állapota leromlott. Felújítása csak 2004 - 2007 között történt meg. 
Jelenleg kastélyszállóként működik, étteremmel, konferencia-központtal. Itt működik a Teleki-Wattay Művészeti Iskola is.

A felvételek 2021. szeptember 15-én készültek.


A kastély a lépcsősor aljából nézve...

...majd egy szinttel feljebb, velem


A kastély jobb széle, a terasszal...


A teraszról rálátni a játszótérre, amit minden 10 év alatti gyermek használhat, szülői felügyelettel...

Wass Albert szobra....






A kastély teljes szélességében


A család címere...






Kis torony, amely mellett kapott helyet a kopjafa


A kopjafa négy oldala, a Wattay ősök nevével...






A pince egyik lejárata

A kastély bal széle, oldalnézetből...


A kopjafaavatásról megjelent írás, a Pomázi Polgár nevű újságban....

...és az írás alatti korabeli rajz, nagyobb méretben



A cikk szövege olvashatóbb formában, szövegesen: 

Elődök idézése

 Kopjafát avattak a kastélykertben a Wattay család tagjainak emlékezetére. A kastélyszálló programjaira tartva, a zeneis­kolába igyekezve, a parkban sétálva bárki megállhat előtte el­időzni, felidézve az itt élt nagy múltú család életét és vele az egykori Pomáz történelmét. A kopjafa megalkotója neveket és hozzájuk tartozó évszámokat is vésett a fába, így könnyebben eligazodunk a régmúlt évszázadok és az azokban élt jelentős családtagok között.

A Wattay család, egy ősi magyar nemesi család, amely gyö­kereiket az Árpád-korig — sőt még korábbi időkig — vissza tudja vezetni. Pomázon és környékén Wattay I. Pál szerzett birtoko­kat a 17. század derekán. Ez a föld szintén nagy múltra tekint­hetett vissza, hiszen tudjuk, hogy már az időszámításunkat megelőző évszázadokban lakott vidék volt, ahol sokféle nép fordult meg, és hagyta itt emlékeit. I. Pál birtokszerzése idején a törökdúlás után lakatlanná vált terület lett. Tisztét tekintve Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja volt, ez azt jelzi, hogy a vármegye egyik legbefolyásosabb, megbe­csült személye volt. A barokk stílusú pomázi kastélyt unokája, Wattay ill. Pál építette 250 évvel ezelőtt.

A család jeles tagjainak nagy szerepe volt abban is, hogy Pomáz és környéke újra benépesüljön, és megteremtették an­nak nemzeti sokszínűségének alapjait is. Bátonyi Pál, a kopjafaállítást kezdeményező Wattay Nemzetség Hagyományőrző Egyesület elnökségi tagja, kutatásai szerint Wattay I. Pál „birtokain biztosította a vallásszabadságot és a magyar törvénykezést. Ő kezdte meg királyi engedéllyel birtokainak betelepí­tését”. Ez azokban az években történt, amikor a törökök elől menekülő szerbek letelepedtek a vidéken. A 18. században Wattay III. Pál folytatta nagyapja kezdeményezését, megköve­telte „a birtokain élőktől a magyar törvények betartását és a más nemzetiségek tiszteletben tartását, valamint újabb (ma­gyar, német, szlovák) lakosságot is betelepített”.

A növekvő számú új lakosság hamar új életet teremtett a településen. Ebben az időben kezdett virágozni a helyi szőlő- és bortermelés. A kastély építtetője is ennek megfelelően alakít­tatta ki az épületet, hiszen alatta jelentős méretű, kétszintes pincerendszer húzódik, amiben egy lovaskocsi is elfér. Kör­nyékbeli szőlőbirtokainak méretei ugyancsak tekintélyesek voltak. Tudjuk azt is, hogy a betelepült nemzetiségek számos szőlőfajtát hoztak magukkal, amelyeket aztán sikerrel ter­mesztettek a vidéken. Olyannyira, hogy a század második fe­lében Pomáz Pest megye öt legjelentősebb szőlő- és borter­melő helyei közé tartozott.

A 19. század elején egy adósságrendezés során a Teleki család birtokába jutott a pomázi kastély. Ugyanennek az év­századnak a végén a híres pomázi szőlő- és bortermelésnek is véget vetett a filoxéra járvány.

Egy kopjafa, ahol látogatóba térve a múltunkhoz megállha­tunk egy pillanatra a siető jelenben, hiszen az megannyi kort, emberi sorsot, reményt, lehetőséget idéz, ami összeköt a föld­del, az itt élt elődökkel.

Nagy Szilvia



2 megjegyzés:

  1. Méltóképpen felújított kastély szép környezettel ! Gondolom mivel sok emlék fűz ehhez a környékhez jó érzés lehetett látni neked is és édesapádnak is!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Éva! Mindannyian szeretjük Pomázt, nekem kicsit olyan, minta haza mennék, mikor felülök a HÉV-re, és indulok Pomázra, rokonokhoz.
      Most is egy szép napot töltöttünk el.
      A kastély is nagyon szép, már jó pár éve, hogy felújították.

      Törlés