A pilisborosjenői Köves-bércen, március 15-én

Pilisborosjenő határától kicsit délre, a téglagyár közelében, a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként találhatjuk a 274 m magasan fekvő Köves-bércet, melyre az országos kék jelzés mentén haladva érhetünk fel. Nem kell különösebben nagy emelkedőt leküzdenünk, hogy a tetejéről megpillantsuk a Kevélyekre nyíló szép kilátást. 

Az elnevezése nagyon találó, mivel a táj dimbes-dombos, "elszórva" kövekkel, sziklákkal, mintha egy réges-régi várrom területén járnánk. A Köves-bércen egykoron egy homokkő bánya volt. 

 

Szépen nyíltak az ibolyák és a salátaboglárkák is, és a talajt sok helyen puha mohaszőnyeg borította, szinte vétek volt rálépni. Némely fajtája most virágzott, s az apró fehér kis virágok szép és érdekes látványt nyújtottak.

Mi 2014. március 15-én jártunk itt. A kissé fátyolos napsütésben kellemes volt a kirándulás, s meglepődve tapasztaltuk, hogy a Pilisnek ezen - általunk kissé eldugott helynek vélt - részén milyen sokan túráznak.

Felfelé több ilyen kis kőrakással is találkoztunk

Ibolyák

Mindenhol ilyen köves-sziklás a táj

Újabb kis kőrakás

Finom puha mohaszőnyeg

Virágzó mohaféle

Már látszik, hogy valóban tavaszodik....

Mindenhol sziklák

Egy sütkérező gyíkocska

Készültek a képek lentről....

...és fentről is

Ez a fa nagyon megtetszett. Mintha egy tőből....

...kétféle fa nőne.

Ismét egy mohás szakasz

És ismét a kis virágzó növények

Salátaboglárkák...

Tovább az erdőben a kilátás felé...

Kilátás a Kevélyekre

Aztán egy másik úton mentünk visszafelé, mely szintén visszavezet a kék jelzéshez

Barkák

A háttérben ismét a Kevélyek látszanak

Újabb érdekes kövek mentén haladtunk el....

Mintha kis hegycsúcsok lennének....

Olyan, mint egy sziklaszirten csücsülő madár :-)

Már újra a kék jelzésen lefelé haladva - visszapillantva....

...és előre nézve

Olyan szépek voltak, hogy még "kellett" ibolyákat fényképezni....

...és salátaboglárkákat is....