a Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Dunakanyar, a Börzsöny, valamint a Gerecse legszebb, általunk bejárt tájai...

2018. június 25., hétfő

Kirándulás a pilisborosjenői Köves-bércen


Pilisborosjenő határától kicsit délre, a téglagyár közelében, a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként találhatjuk a 274 m magasan fekvő Köves-bércet, melyre az országos kék jelzés mentén haladva érhetünk fel. A Kövesbérci út felső végén parkoltunk. Innen indul a kék jelzés. Kb. 800 m után van egy elágazás, itt jobbra kell letérni a jelzésről és utána nem sokkal balra lehet kimenni a Köves-bércnek nevezett kilátópontra.
Nem kell különösebben nagy emelkedőt leküzdenünk, hogy a tetejéről megpillantsuk a Kevélyekre nyíló szép kilátást. Csak az elején meredekebb egy kicsit az út.
Az elnevezése nagyon találó, mivel a táj dimbes-dombos, "elszórva" kövekkel, sziklákkal (mindet sajnos nem találtuk meg, ahogy pár éve, mikor először jártunk itt). Akkor még csak március volt, de már akkor is sok szép virág nyílt, mint most is. De a kilátás ugyanolyan szép volt...

A felvételek 2018. június közepén készültek.


Indulás felfelé a köves úton...


Némi kilátás útközben







A Köves-bércen minden köves...






Kilátás a Nagy-Kevélyre









Szép kilátás a Kevélyek vonulatára








Nemsokára visszaérünk az autóhoz





2018. június 16., szombat

Pilisszentkereszti kirándulás a vadregényes Dera-szurdokban és a Pilisi Ciszterci Apátság romjainál


Szép idő lévén, Pünkösd hétfőjét is pilisi kirándulással töltöttük. Pilisszentkereszt szép környezetben, a 756 méter magasra emelkedő Pilis-tető tövében fekszik, népszerű kirándulóhely, a túrák jó kiindulási pontja. Ezért választottuk mi is ezt a környéket erre a napra.
Először a vadregénye Dera szurdokvölgyét jártuk végig, majd a falu másik végétől kigyalogoltunk a Pilisi Ciszterci Apátság romjaihoz is.

A Dera-szurdok és az apátság romjai is a Duna-Ipoly Nemzeti Park részei.

A felvételek 2018. május 21-én, Pünkösd hétfőjén készültek.


A Dera-szurdok

A Dera-patak mélyítette szurdokvölgy a Pilis mészkőszirtjeit és a Visegrádi-hegység vulkanikus kőzeteit elválasztó törésvonal mellett található.
A szurdok végigjárását több híd is segíti. A patak kisebb-nagyobb, néhol hatalmas sziklák között kanyarog, s bájos kis vízesésekkel tarkított. Felette több szépen felújított híd ível át, melyek lehetővé teszik a szurdokban való közlekedést.
2010. május 16-án hatalmas vihar söpört végig a szurdok környékén, fákat tépett ki és több hidat is megrongált. A vizet mesterségesen elterelték ebben az időben.

A Dera-szurdokról régebbi képek itt láthatóak.

Indulunk a szurdokba...


































Mások is úgy gondolták, hogy érdemes ezen a napon ide kirándulni - nagyon sokan voltak a szurdokban







Séta Pilisszentkereszten és a Pilisi Ciszterci Apátság romjai

A Pilisi ciszterci apátság alapítása III. Béla magyar király nevéhez köthető. II. András magyar király első felesége – IV. Béla király és Szent Erzsébet édesanyja – Gertrúd 1213-ban a pilisi erdőben merénylet áldozata lett, majd a Pilisi apátság templomában lett eltemetve.
1242-ben a tatárok az apátságot felégették, de IV. Béla király 1254. június 28-án minden régi kiváltságát megerősítette, s az újjáépítésre komoly anyagi és kiváltságbeli adományokat adott.
1526. szeptember 7-én a törökök teljesen elpusztították. Köveit az évszázadok alatt elhordták, csak a földben lévő alapok és lehullott kődíszítések maradtak meg.
Forrás:Wikipédia

A romokról régebbi képeink itt láthatóak, és azokon a tábla felirata is jobban olvasható, mivel akkor még újabb, jobb állapotban volt.

Indulunk a falu másik vége felé, ahonnan könnyen el lehet jutni a romokhoz...


Közben elhaladtunk a Szent Kereszt tiszteletére felszentelt katolikus templom mellett...


Emléktábla a templom falán


A 756 m magas Pilis-tető...



Élet az út mentén...


Megérkeztünk a romokhoz

A falmaradványokat már nagyon belepte a gaz

A Klastrom-kert bejáratánál lévő tábla...

... és a másik oldala

A romok felett eső védő sátortetők vannak