a Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Dunakanyar, a Börzsöny, valamint a Gerecse legszebb, általunk bejárt tájai...

2020. július 17., péntek

Kirándulás a Nagy- és a Kis-Hárs-hegyen a Kaán Károly- és Makovecz Imre-kilátónál, valamint a Budaszentlőrinci Pálos kolostor romjainál


Egyszer már jártunk itt, még 2017. májusában, akkor is szép kirándulás volt itt a Budai-hegyekben, úgy mint most.

Mindkét kilátót és a Bátori-barlangot is a Gyermekvasút Szépjuhászné állomásától kiindulva, a sárga sáv turistajelzés mentén közelíthetjük meg. Itt parkoltunk, és a sárga jelzés mentén egy körutat tettünk. Először a Nagy-Hárs-hegyen álló Kaán Károly-kilátóba mentünk fel, ahonnan nagyon szép kilátás nyílik Budára és a környező hegyekre. Ezután elhaladtunk a barlang mellett, majd a Kis-Hárs-hegyet jártuk végig. Az itt álló Makovecz Imre-kilátó most már felújítva várja a túristákat, mert legutóbbi ittjártunkkor még le volt zárva, nem lehet felmenni rá.
A kirándulás végén még a Szépjuhászné megálló közelében lévő Budaszentlőrinci Pálos kolostor romjai között is tettünk egy rövid sétát.

A felvételek 2020. július 5-én készültek.


A Nagy-Hárs-hegyi Kaán Károly-kilátó

A Kaán Károly-kilátó a Nagy-Hárs-hegy tetején, 454 méterre a tengerszint felett helyezkedik el. A környék a kirándulók egyik kedvenc célpontja, hisz gyönyörű körpanoráma tárul a kilátó tetejéről.
A jelenlegi kilátó helyén korábban fából épült kilátó állt. Az építményt azonban elhanyagolták, és összedőlt. A régi kilátó helyére épült Kaán Károly-kilátó alapzata kőből készült. Az erre épített szintek és a kilátó lépcsői fából vannak. A kilátó egész éven át éjjel-nappal látogatható.
A névadó Kaán Károly (1887–1940) erdőmérnök végzettségű volt. Nevéhez fűződik az erdők népjóléti szerepének törvényi szintű elismertetése és több olyan intézkedés, amely a természet értékeinek védelmét szolgálta.

Egy kis pihenő útközben a Nagy-Hárs-hegy felé...





Megérkeztünk a Kaán Károly-kilátóhoz...


Emléktábla a kilátó falán

A kilátó másik oldala - velem

Panoráma fentről...


Háttérben a Hármashatár-hegy látszik

Távolban a Duna....

...és a Parlament




A János-hegy....

...és ráközelítve a rajta álló Erzsébet-kilátóra


A Bátori-barlang 

A Bátori-barlangot a Kaán Károly-kilátó közelében találjuk, mely a nagyközönség előtt egy lezárt, nehezen járható, több ágból és aknából álló barlang. Bejárata 440 méterre a tengerszint felett nyílik. Hasonlóan a Budai-hegység barlangjainak többségéhez, járatait a hegy belsejéből a repedések mentén felszínre törő hévizek alakították ki. A barlang mélyebb járatait bámulatos szépségű, különböző színű kristályok, úgynevezett borsókő díszíti.
A barlang névadója a XV. században remeteként itt élő Bátori László pálos szerzetes volt, akinek nevéhez az első magyar nyelvű bibliamagyarázatok és szentek életéről szóló írások fűződnek. Bátorit később boldoggá avatták.

Feri mögött a barlang bejárata....

....és közelebbről

Bekukucskálva az ajtó nyílásán

A barlang emléktáblája

A barlang kicsit messzebbről nézve...

...és a környéke....

...egy kisebb barlang nyílása alatta...




A Kis-Hárs-hegyi Makovecz Imre-kilátó
A Gyermekvasút vonalától alig száz méterre, a Kis-Hárs-hegy tetején, 362 méteres tengerszint feletti magasságban, egy kisebb erdei tisztáson fából épült kilátó található.
A kis-hárs-hegyi kilátóból körpanoráma nyílik Buda északi részére, a budapesti Belvárosra, a Várhegy és a Citadella felé.
A kilátót az 1970-es években létesítette az egykori Pilisi Állami Parkerdőgazdaság. Tervezője Makovecz Imre volt.

Tovább a Kis-Hárs-hegy felé

A kilátó....




Kilátás a kilátóból....




Információs tábla a kilátó mellett


A Budaszentlőrinci Pálos kolostor romjai

A kolostor a XIV. században épült. A pálos rend alapítója Boldog Özséb, esztergomi kanonok volt. A Pilis remetéit ő telepítette az első kolostorukba, a klastrompusztaiba. Az 1300-as esztendő nagy változásokat hozott a rend életében: Lőrinc, pálos rendi szerzetes elhatározta, hogy a budai hegyekben egy monostort építtet. 1301-ben meg is kezdődtek a Szent Lőrinc kolostor építési  munkálatai a mai Szépjuhászné-nyeregben. Később Budaszentlőrincnek nevezték el a falut, ahol a kolostor állt. Az építkezést Lőrinc, a rend vezetője irányította. 1304-ben már itt tartották a pilisi Szentkereszt helyett a rendi nagykáptalant, tehát az épületek nagy része ekkor már állhatott. A kolostort Károly Róbert, és később Nagy Lajos adományai virágoztatták fel. Budaszentlőrinc a rend nemzeti és nemzetközi központja volt évszázadokon át.

Séta a romok között....










2020. július 2., csütörtök

Kirándulás a csobánkai Szent-kúthoz


A Pilisben, de az országban is több helyen találhatunk Szent-kutat, ezek közül mi most a Csobánkától nem messze fekvő, nyugati irányban lévő Szent-kutat látogattuk meg. Gyönyörű helyen, erdőkkel, hegyekkel körülölelve fekszik, ahol mi már többször jártunk az elmúlt években.
Csobánka határából indultunk. A zöld és az Országos Kéktúra jelzés is ide vezet, melyek mentén kényelmes sétával közelíthető meg a kút.
A Szent-kút és környék a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.

A felvételek 2020. június 13-án készültek.


Indulunk a Szent-kúthoz. Csobánka látképe, mögötte az Oszoly.

Útközben a kora nyár sok színben pompázó virágaiban gyönyörködhettünk....









Megérkeztünk a Szent-kúthoz. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnát 1846-ban építették,
majd 1938-ban újjáépült - jelzi egy tábla a falán.



Feszület a kápolna közelében, német felirata: Gelobt sei Jesus Christus! 1911
(Dicsértessék a Jézus Krisztus!)



A lourdes-i barlanghoz lefelé vezető lépcsősor

A lourdes-i barlang...





A kút a rácsos ajtó mögött van




A Szent-kút táblája
A kút, amit pumpálni kell, majd egy cső vezeti ki a vizet a rácson kívülre

Erről a tábláról informálódhatunk

Kicsit távolabb a kápolna - már indulunk visszafelé....



Íriszek...



Közeledünk Csobánkához...

"Máriát dicsérni hívek jöjjetek!" - a felirata a Szent-kúthoz vezető út menti Mária szobornak.

Szemben az Oszoly




Már Csobánka szélén járunk....







A faluban.....







Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...