Nagyon szép kirándulást tettünk ezen a napsütéses kora nyári napon a Budai-hegyekben.
Mindkét kilátó és a barlang is a Gyermekvasút Szépjuhászné állomásától kiindulva, a sárga
sáv turistajelzést követve közelíthető meg. Mi is itt parkoltunk, s a sárga jelzés mentén egy körutat téve először a Nagy-Hárs-hegyet, majd a barlangot érintve a Kis-Hárs-hegyet jártuk végig. A kirándulás végén még a Szépjuhászné megálló közelében lévő Budaszentlőrinci Pálos kolostor romjait is felkerestük.
A felvételek 2017. május végén készültek.
A Nagy-Hárs-hegyi Kaán Károly-kilátó
A Kaán Károly-kilátó a Nagy-Hárs-hegy tetején, 454 méterre a tengerszint felett helyezkedik el. A környék a kirándulók egyik kedvenc célpontja, hisz gyönyörű körpanoráma tárul a kilátó tetejéről.
A jelenlegi kilátó helyén korábban fából épült kilátó állt. Az
építményt azonban elhanyagolták, és összedőlt. A régi kilátó helyére
épült Kaán Károly-kilátó alapzata kőből készült. Az erre épített szintek
és a kilátó lépcsői fából vannak. A kilátó egész éven át éjjel-nappal
látogatható.
A névadó Kaán Károly (1887–1940) erdőmérnök végzettségű volt. Nevéhez fűződik az
erdők népjóléti szerepének törvényi szintű elismertetése és több olyan
intézkedés, amely a természet értékeinek védelmét szolgálta.
 |
| Kilátás útközben, a Nagy-Hárs-hegy felé |
 |
| Ezerjófű |
 |
| Egy kis pihenő |
 |
| Megérkeztünk a Kaán Károly-kilátóhoz... |
 |
| Emléktábla a kilátó falán |
 |
| Fentről lefelé tekintve... |
A Bátori-barlang
A Bátori-barlangot a Kaán Károly-kilátó közelében találjuk, mely a nagyközönség előtt egy lezárt, nehezen járható,
több ágból és aknából álló barlang. Bejárata 440 méterre a tengerszint felett nyílik. Hasonlóan
a Budai-hegység barlangjainak többségéhez, járatait a hegy belsejéből a repedések mentén felszínre
törő hévizek alakították ki. A barlang
mélyebb járatait bámulatos szépségű, különböző színű kristályok,
úgynevezett borsókő díszíti.
A barlang névadója a XV. században remeteként itt
élő Bátori László pálos szerzetes volt, akinek nevéhez az első magyar nyelvű
bibliamagyarázatok és szentek életéről szóló írások fűződnek. Bátorit
később boldoggá avatták.
 |
| A barlang bejárata |
 |
| Emléktábla a bejárat felett |
 |
| Bekukkantva az ajtó nyílásán... |
 |
| Tovább haladunk a Kis-Hárs-hegy felé - egy ezerjófű... |
 |
| Bodza virágja közelről |
 |
| Virágzó vadrózsa |
 |
| Gyűszűvirágok... |
 |
| Közeledünk a Makovecz Imre-kilátóhoz |
A Kis-Hárs-hegyi Makovecz Imre-kilátó
A Gyermekvasút vonalától alig száz méterre, a Kis-Hárs-hegy tetején, 362
méteres tengerszint feletti magasságban, egy kisebb erdei tisztáson
fából épült kilátó található.
A kis-hárs-hegyi kilátóból körpanoráma nyílik Buda északi részére, a budapesti Belvárosra, a Várhegy és a Citadella felé. Ez sajnos most nem volt látható, mivel a kilátó le volt zárva.
A kilátót az 1970-es években létesítette az egykori Pilisi Állami
Parkerdőgazdaság. Tervezője Makovecz Imre volt.
 |
| A kilátó - felmenni nem tudtunk, mert rossz állapota miatt le volt zárva |
 |
| Visszafelé a Szépjuhászné megálló felé, e kapu mellett haladtunk el. A felirata:"Őrizzük a lángot" - hogy milyen kert volt ez, nem tudjuk. |
A Budaszentlőrinci Pálos kolostor romjai
A kolostor a XIV. században épült. A pálos rend alapítója Boldog Özséb,
esztergomi kanonok volt. A Pilis remetéit ő telepítette az első
kolostorukba, a klastrompusztaiba. Az 1300-as esztendő nagy változásokat
hozott a rend életében: Lőrinc,
pálos rendi szerzetes elhatározta, hogy a budai hegyekben egy monostort
építtet. 1301-ben meg is kezdődtek a Szent Lőrinc kolostor építési
munkálatai a mai Szépjuhászné-nyeregben. Később Budaszentlőrincnek
nevezték el a falut, ahol a kolostor állt. Az építkezést Lőrinc, a
rend vezetője irányította. 1304-ben már itt tartották a pilisi
Szentkereszt helyett a rendi nagykáptalant, tehát az épületek nagy része
ekkor már állhatott. A kolostort Károly Róbert, és később Nagy Lajos
adományai virágoztatták fel. Budaszentlőrinc a rend nemzeti és
nemzetközi központja volt évszázadokon át.
 |
| Bóklászás a romok között... |
