a Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Dunakanyar, a Börzsöny, valamint a Gerecse legszebb, általunk bejárt tájai...

2014. április 14., hétfő

Séták a Margitszigeten

A Margitszigeten már rég jártunk, pedig hozzánk közel esik. Akkori ottjártunkkor szép volt az állatkert, a Domonkos kolostor romjai, a zenélő kút, és a parkok, ahol kellemes sétákat tehetnek a pihenni, kikapcsolódni vágyók. Reméljük most is ilyen szép a sziget, vagy még szebb.....

A felvétek 2005-ben és 2006-ban készültek.

Egy hosszabb részlet a Wikipédiáról, akit esetleg érdekel:

A Margitsziget 1686-ban még három szigetrészből állt. Itt áll a Domokos-rendi apácák kolostora, Északi végén az esztergomi érsek vára, középen a premontreiek és a ferences rendi minoriták temploma és kolostora, déli végén pedig a Szent János-lovagrend vára és ispotálya állt. 1790-ben a bécsi udvar a főherceg kezdeményezésére, birtokcsere révén Sándor Lipót főhercegnek, Magyarország nádorának adta a szigetet, aki a schönbrunni park mintájára kertészeti rendezését szorgalmazta.

Sándor Lipót halála után öccse, József nádor, Tost Károly királyi főkertésszel folytatta a munkát. József nádor, felesége, Alekszandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő számára a szigeten rendezett be nyaralót. 1814-ben a I. Napóleon francia császár elleni szövetség vezetői, I. Sándor orosz cár (a nádor sógora), III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Ferenc magyar király és osztrák császár itt találkoztak.
 
Az 1838-as  jeges árvíz szintje mintegy 2,5 méterrel ellepte a szigetet, a fiatal és középkorú telepítésekben rendkívül nagy károkat okozott, ennek látványos bizonyítéka egy ma is élő narancseperfa, ami fiatalon megdőlt és úgy fejlődött idős fává. Széchenyi kezdeményezésére evezős és úszóversenyeket rendeznek a sziget mellett, az 1840-es években. Az 1850-es években a Margit-sziget, Széchenyi István bizalmi emberének és belső munkatársának, Szekrényessy Józsefnek (1811-1877), /a főváros első közjegyzőjének/ kizárólagos bérleményében állt. Szekrényessy, itt a pest-budaiak számára - főként a császárfürdői bálokhoz kapcsolódóan - szigeti vigalmakat rendezett térzenével, tűzijátékkal, hangversenyekkel, lampionos nyári mulatságokkal egybekötve, hova saját építésű gőzhajójával szállíttatta a mulatni vágyó publikumot.
 
1866. végén Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások kiváló kutatója a nyugati partnál artézi kút fúrásába kezdett. 1867. májusában csaknem 1200 méter mélységből 43 fokos gyógyvíz tört fel. Erre a kútra alapozva született meg a hely fürdőszigetté fejlesztésének terve. József főherceg Ybl Miklóssal az egész szigetre kiterjedő tervet készíttetett, ebből 1873-ra elkészült a gyógyfürdő, két vendéglő, több villa, a Kisszálló, a gépház és a neoreneszánsz Nagyszálló. Ekkor alakították ki mesterségesen elhelyezett sziklák segítségével a vízesést is. Egyesíttette a három különálló szigetet, a Festő-, a Fürdő-, valamint a Nyulak szigetét, hogy európai hírű fürdőhelyet alakítson ki.
A sziget 1900-ig csak csónakkal volt megközelíthető, ekkor épült meg a Margit-hídnak a szigetre vezető szárnyhídja. A sziget második híd-kapcsolata 1950-ben, az Árpád-híd megépülésével jött létre.
1919-ig a Margitszigetre csak belépődíj megfizetése mellett lehetett bemenni.

Arany János 1877-1882. között minden nyarát a Margit-szigeten töltötte, egész életpályáját tekinti át, az ide kötődő, a Tölgyek alatt című versében. Kortársai, akik szintén a sziget szerelmesei: Jókai Mór, Prielle Kornélia, Lotz Károly, Kamermayer Károly, Korányi Sándor, Szarvas Gábor (nyelvész), Jászai Mari, Wekerle Sándor, akiket követ egy későbbi nemzedék: Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Szép Ernő, Nagy Lajos (író), Krúdy Gyula és Szerb Antal.

Nevét a XIV. században kapta Árpád-házi Margit hercegnőről, IV. Béla király lányáról, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apáca kolostorában élt itt a XIII. században. Nevezték még Szent András szigetének is, Boldogságos Szűz Mária vagy röviden Boldogasszony szigetének, majd Nyulak szigetének is. A XIX. század elején Palatinus-, vagy magyarosan Nádor-szigetnek hívták. 1809-től újra Margitszigetnek nevezik."


A zenélő kút - a Fővárosi Önkormányzat által 1997-ben a zenélő kút oldalán elhelyezett
 emléktábla a következőkről tájékoztat:
„E kút hű mása Bodor Péter székely ezermester 1820-22-ben Marosvásárhelyt épített és 
1911-ben lebontott kútjának. Újraépítette a Főv. Közmunkák Tanácsa (1935-36). 
Rekonstruálták Páll György és Jankó Gyula. Tatarozta 
és helyreállította a Városi Tanács (1954.)”

A kút tetején álló szobor

Mesterséges tó a szigeten, mögötte a vízesés


Teknősök....



Tavirózsák a tóban...






Vadkacsák...





Tőkés réce

Karolina vagy kisasszony réce

Mandarin réce


Pávák...





Gólyák...



Gólyák és egy daru


Daru

Egerészölyvek....


Keselyű

Vadkacsa


Vadkacsa gyerekek...




Dámvadak






A Domonkos kolostor és templom romjai a XIII.-XVI. századból

Árpád-házi Szent Margit sírja ezen a helyen volt a XVI. századig

A Margitszigeti domonkosrendi kolostor és királyi udvarhely romjai a budai vár után a főváros második legnagyobb kiterjedésű összefüggő középkori építészeti emléke. IV. Béla idején épült, falai között élt Margit, a szentté avatott királylány.


A kútház










A sziget szépen gondozott, virágos parkja...




Magyarország legnagyobb zenélő szökőkútja, melyet 1962-ban adtak át. (hogy most is zenél-e, azt nem tudom)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...