A Margitszigeten már rég jártunk, pedig hozzánk közel esik. Akkori ottjártunkkor szép volt az állatkert, a Domonkos kolostor romjai, a zenélő kút, és a parkok, ahol kellemes sétákat tehetnek a pihenni, kikapcsolódni vágyók. Reméljük most is ilyen szép a sziget, vagy még szebb.....
A felvétek 2005-ben és 2006-ban készültek.
Egy hosszabb részlet a
Wikipédiáról, akit esetleg érdekel:
A Margitsziget 1686-ban még három szigetrészből állt. Itt áll a Domokos-rendi apácák kolostora, Északi végén az esztergomi érsek vára, középen a premontreiek és a ferences rendi minoriták temploma és kolostora, déli végén pedig a Szent János-lovagrend vára és ispotálya állt. 1790-ben a bécsi udvar a főherceg kezdeményezésére, birtokcsere révén Sándor Lipót főhercegnek, Magyarország nádorának adta a szigetet, aki a schönbrunni park mintájára kertészeti rendezését szorgalmazta.
Sándor Lipót halála után öccse, József nádor, Tost Károly királyi főkertésszel folytatta a munkát. József nádor, felesége, Alekszandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő számára a szigeten rendezett be nyaralót. 1814-ben a I. Napóleon francia császár elleni szövetség vezetői, I. Sándor orosz cár (a nádor sógora), III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Ferenc magyar király és osztrák császár itt találkoztak.
Az 1838-as jeges árvíz szintje mintegy 2,5 méterrel ellepte a szigetet, a fiatal és középkorú telepítésekben rendkívül nagy károkat okozott, ennek látványos bizonyítéka egy ma is élő narancseperfa, ami fiatalon megdőlt és úgy fejlődött idős fává. Széchenyi kezdeményezésére evezős és úszóversenyeket rendeznek a sziget mellett, az 1840-es években. Az 1850-es években a Margit-sziget, Széchenyi István bizalmi emberének és belső munkatársának, Szekrényessy Józsefnek (1811-1877), /a főváros első közjegyzőjének/ kizárólagos bérleményében állt. Szekrényessy, itt a
pest-budaiak számára - főként a császárfürdői bálokhoz kapcsolódóan - szigeti vigalmakat rendezett térzenével, tűzijátékkal, hangversenyekkel, lampionos nyári mulatságokkal egybekötve, hova saját építésű gőzhajójával szállíttatta a mulatni vágyó publikumot.
1866. végén Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások kiváló kutatója a nyugati partnál artézi kút fúrásába kezdett. 1867. májusában csaknem 1200 méter mélységből 43 fokos gyógyvíz tört fel.
Erre a kútra alapozva született meg a hely fürdőszigetté fejlesztésének terve. József főherceg Ybl Miklóssal az egész szigetre kiterjedő tervet készíttetett, ebből 1873-ra elkészült a gyógyfürdő, két vendéglő, több villa, a Kisszálló, a gépház és a neoreneszánsz Nagyszálló. Ekkor alakították ki mesterségesen elhelyezett sziklák segítségével a vízesést is. Egyesíttette a három különálló szigetet, a Festő-, a Fürdő-, valamint a Nyulak szigetét, hogy európai hírű fürdőhelyet alakítson ki.
A sziget 1900-ig csak csónakkal volt megközelíthető, ekkor épült meg a Margit-hídnak a szigetre vezető szárnyhídja. A sziget második híd-kapcsolata 1950-ben, az Árpád-híd megépülésével jött létre.
1919-ig a Margitszigetre csak belépődíj megfizetése mellett lehetett bemenni.
Arany János 1877-1882. között minden nyarát a Margit-szigeten töltötte, egész életpályáját tekinti át, az ide kötődő, a Tölgyek alatt című versében. Kortársai, akik szintén a sziget szerelmesei: Jókai Mór, Prielle Kornélia, Lotz Károly, Kamermayer Károly, Korányi Sándor, Szarvas Gábor (nyelvész), Jászai Mari, Wekerle Sándor, akiket követ egy későbbi nemzedék: Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Szép Ernő, Nagy Lajos (író), Krúdy Gyula és Szerb Antal.
Nevét a XIV. században kapta Árpád-házi Margit hercegnőről, IV. Béla király lányáról, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apáca kolostorában élt itt a XIII. században. Nevezték még Szent András szigetének is, Boldogságos Szűz Mária vagy röviden Boldogasszony szigetének, majd Nyulak szigetének is. A XIX. század elején Palatinus-, vagy magyarosan Nádor-szigetnek hívták. 1809-től újra Margitszigetnek nevezik."
 |
A zenélő kút - a Fővárosi Önkormányzat által 1997-ben a zenélő kút oldalán elhelyezett
emléktábla a következőkről tájékoztat:
„E kút hű mása Bodor Péter székely ezermester 1820-22-ben
Marosvásárhelyt épített és
1911-ben lebontott kútjának. Újraépítette a
Főv. Közmunkák Tanácsa (1935-36).
Rekonstruálták Páll György és Jankó
Gyula. Tatarozta
és helyreállította a Városi Tanács (1954.)” |
 |
| A kút tetején álló szobor |
 |
| Mesterséges tó a szigeten, mögötte a vízesés |
 |
| Teknősök.... |
 |
| Tavirózsák a tóban... |
 |
| Vadkacsák... |
 |
| Kis állatkert a szigeten - tőkés réce |
 |
| Karolina vagy kisasszony réce |
 |
| Mandarin réce |
 |
| Pávák... |
 |
| Gólyák... |
 |
| Gólyák és egy daru |
 |
| Daru |
 |
| Egerészölyvek.... |
 |
| Keselyű |
 |
| Vadkacsa |
 |
| Vadkacsa gyerekek... |
 |
| Dámvadak |
 |
| A Domonkos kolostor és templom romjai a XIII.-XVI. századból |
 |
| Árpád-házi Szent Margit sírja ezen a helyen volt a XVI. századig |
 |
| A Margitszigeti domonkosrendi kolostor és királyi udvarhely romjai a budai vár után a főváros második legnagyobb kiterjedésű összefüggő középkori építészeti emléke. IV. Béla idején épült, falai között élt
Margit, a szentté avatott királylány. |
 |
| A kútház |
 |
| A sziget szépen gondozott, virágos parkja... |
 |
| Magyarország legnagyobb zenélő szökőkútja, melyet 1962-ban adtak át. (hogy most is zenél-e, azt nem tudom) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése